129515. lajstromszámú szabadalom • Összehajtható szerkezetű, sátorszerű építmény

Megjeleni 1942. évi május hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129515. szám. VIII/c. osztály. — S. 17892. alapszám. összehajtható szerkezetű, sátorszerű építmény. Straussler Nicholas mérnök, London. A bejelentés napja: 1930. évi június hó 15. — Xagyhrilaniai elsőbbsége: 1938. június hó 15. A találmány főleg hangárnak, barakiiak, sátornak, stb. alkalmas, olyan szerkezetű építmény, mely könnyen felállítható és lebontva kis méretűre össze hajtogatható s 5 így könnyen szállítható és raktározható. A találmány szerinti építmény, lényegileg, egyfelől az oldalfalak, másfelől a tetőzet vázát alkotó tartókból vagy bordákból és az ezekre kifeszíteti ponyvaszövíet-10 BoT"áll. A tarlók vagy vázelemek két végükön, csuklósai! egybeíogoll. bollozalaiakú síklarlők. melyek a íelállíloll építményben, oldalról nézve, nyiloll legyezőszerűen, míg 15 összecsukott állapotban egymással párhuzamos síkokban helyezkednek el. A felállított építményben a két szélső tarló közül legalább az egyik a földön, fekszik, a többi pedig ehhez más-más szög 20 alalt áll. A vázelemeket e helyzetükbe!} a .hozzájuk erősített ponyvaburkolat vagy más kölőelem, pl. drótkötél, lánc, stb. tartja és kapcsolja össze. Olyan építményeknél, amelyeknél nincs 25 széles homlokzati nyílásra szükség, mint pl. barakoknál, sátraknál, a két szélső vázelem a földön fekszik és közlekedésnc a ponyván vágóit kisebb nyílások vannak. De pl. hangároknál, melyeknek — rendszerint 30 — az építmény legnagyobb méretére kiierjedő bejárali nyílásuk van. célszerűen, olyan a váz, hogy csak az egyik szélső vázelein fekszik a földön és ennek szabad végein szög alatt felliajlő nyúlványai van-35 nak, mely vázelemen a többi vázelem van jágyazva, a másik szélső vázelem pedig, felemelt helyzetben megtámasztva, elől, olyan széles nyílást hagy szabadon, hogy axon a repü 1 őgép közve 11 énül bejárhat. Az ívelt vagy boltozatos vázelemek vagy lártók egyenkint több, egymással csuklósan kapcsolt részből, pl. két'vagy" négy "részből is állhalnak, hogy a legyezőszerűen össze'liajtott váz e csuklók körüli, további öszszehajtogaíással még kisebb terjedelműre legyen bozhaló. "A rajzok egyrészt a találmány szerinli építményt ábrázolják vázlatosan, másrészt annak egyes kivileli részleteit szemléltetik. Az 1. ábra egy különálló vázelem elölné ze le; a 2.' ábra a felállított építmény (burkolat nélkül) felülnézetben; a 3. ábra ugyanennek oldalnézete a tarlóvázelemck egyik vége felől nézve; a 4. ábra pedig elölnézete; az 5. ábra a talp csuklói körül legyezőszerűen összehajtott vázelemeket mutatja. A (). ábrán háromcsuklós vázelemekből álló kivileli alak látható; a 7. ábra a. 6. ábrabei i vázelemeket öszszecsukva és a legkisebb terjedelemre öszszehajlógatott állapotban ábrázolja. A 8., S/a, és 8/b. ábrák a találmány szerinli épílniény-larlőelemek és azok elren- 65 dezésének egy további, kiviteli alakját, oldalnézetben szemléltetik. A 9. ábra a vázelemek közép- és talpcsuklós részeinek nagyobb léptékű részletrajza; 70 40 45 50 55 60