129491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízkő eltávolítására vagy lerakódásának megakadályozására mozdony- vagy lokomobilkazánokban, vegyszernek a kazán vízterébe való juttatásával

Megjelent 1942. évi április hó 15-«ti. MAGYAR KIRÁLYI G|3|E SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS I2949I. szám. V/c, (V/e/2.) osztály. •- K. 15335. alapszám. Eljárás a vízkő eltávolítására vagy lerakódásának megakadályozására niozdwiiyvagy lokoni'ubilkaxánnkban, vegyszernek :a kazán vízterébe való juHatásával. Kuzmányi György nyugdíjas főmozdony vezető és Kuzmányi István gépész, mindketten Váradszöllősön. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 14. A találmány eljárás a vízkő eltávolítására vagy lerakódásának megakadályozására mozdony- vagy lokomobilkazánokban, vegyszernek a kazán vízierébe való julla-5 fásával. A jelzett fajtájú, ismert eljárások a tudvalevőleg több tekintetben rendkívül káros vízkőnek (vagy más szóval »kazánkőinek) vízkővel már •ellepett kazánokból, 10 való eltávolítására a gyakorlati tapasztalai; eredményei szerint egyáltalában nem alkalmasak és a. vízkő lerakódásának megakadályozása szcmponljából sem kielégítőek. 15 A találmány azon a. felismerésen alapul, bogy a kazán vízierébe juttatóit, a kazán szerkezeti anyagaira ártalmas hatással nem járó, valamennyi ú. n. vízlágyítóvegyszer hatályossága mozdony- vagy lokomobil-20 kazánok esetében meglepő mérvben fokozható, ha a vegyszert a találmány szerint az említett kazánok vízterének egészen speciális helyén, nevezetesen a rákfalnál (vagy más szóval »golyvafal x-nál), a tííz-25 szekrénycsőfal alsó folytatása és a rákfal közöl ti térben, tápláljuk be. Ámbár a vegyszert az, említett speciális helyen poralakban is betáplálhatjuk, a találmány egyik foganatosítási módja szerint 30 előnyösebb, — mert az adagolást megkönnyíli és a vegyszer hatályosságát, még inkább növeli —, ha a vegyszert vizes oldata alakjában a tűzszekrénycsőfal alsó folytatása és a rákfal közötti térbe önt-, 35 jük. Gondos összehasonlító kísérleteink ismételten bizonyítják, hogy olyan, egyébként ismeretes vízlágyítővegyszerek, — pl. .azok, melyek alapanyaga a porsződa —, melyek a kazánoknak a már lerakódott 40 vízkőlől való mentesítésére alkalmatlanok, a vízkő fokozatos meglamlását és eltávolítását, eredményezik, ha azokat az eddigi eljárásokkal elleniéiben a már megadott speciális helyen, a rákfalnál, tápláljuk be, 45 nem pedig a kazán vízterének tetszőleges egyéb, a betápláláshoz eddig felhasznált helyein. Kísérleteink azt is bizonyították, hogy e vegyszerek a kazánkőlerakódás megelőzése szempontjából szintén lialályo- 50 sabbak, ha azokat a találmány szerint a rákfalnál alkalmazzuk. A fenti, tényként megállapított műszaki halások valószínű magyarázata az, hogy a víztérnek a rákfahiál kialakuló, zsák- 55 szerű része egyrészt a vízkeringésen kívül eső, úgyszólván holt teret alkot, másrészt a tüzelés hatásának közvetlenül van kitéve és így e holt térben .átmenetileg és helyileg koncentráltabb vegyszeroldatot kapunk, 60 mely itt a vízkőtől való mentesítést elindíthatja, ahonnan az azután hatásosan a kazán többi vízköves részeire is továbbterjed. A találmány természetesen nincs e magyarázat vagy elmélet helyes volta- 65 hoz kötve, lényegesek csak a találmánnyal Iénylegesen elért, már megmagyarázott műszaki hatások. A vegyszeroldatnak a rákfalhoz való öntése, ha e helyen nyílás rendelkezésre áll, 70