129490. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás folytonégő kályha

2 129490. olyan kályhával érhető el, melynek lángtere a kályha elülső oldala mellett van elhelyezve, míg a kályha töltőaknájának felső része a kályha elülső oÍjdalán elhe-5 lyezett löHőnyílástől , kezdődően a lángtéren halad ái, olyképen, hogy a lángtér gázai a löllőakha feliső_ részének falát — legalább1

is alulról és kétoldalt — jól érhessék. A töltőakna e felső része a láng-10 [ér mögött elhelyezett alsó részben folytatódik, melyen- a tüzelőanyag egészen a kályha rostélyáig — mely előnyösen egyszerű síkroslély — juthat. A töltőakna alsó részének a kályha elülső oldala felé néző 15 [nyílása van, melyen át a tüzelőanyag a rostély elülső része fölé, a hangtér .alsó részébe juthat. Az e nyíláson át kilépő tüzelőanyag felszíne alkotja üzemközben a lűzréleg felszínét, mely a kályha elülső ol-20 dalán lévő, a lángtérbe nyíló kémlplőnyíláson át jól megfigyelhető. E kémlel őnyílás, hasonlóképen, mint a szabályozható; KZielaindérlevegőbevezeiőnyílá'-', célszerűerfa kályhának a rostély fölötti tüzelőajtájában 25 van elhelyezve, míg a primérlevegő bevezetőnyílása a rostély alatti hamutér ajtaján van. A légbevezetőnyílások közvetlenül, tehát csatornák illetve vezetékek közbeiktatása nélkül, nyílnak a kálvlia belső te-30 rébe. A töllőakna fenlismertelelt elrendezésével azt érjük el, hogy a lángtérben felfelé áramló égési gázok a töltőakna felső részében lévő tüzelőanyagot felhevítik ésszá-35 r,az lepárlásnak vetik alá, úgyhogy a tűztérhez előmelegített gázszegény tüzelőanyag és ugyancsak meleg lepárlási gázok jutnak, aminek következtében az elégés gazdaságos. A töltőakna ismertetett elrendezése lo-40 vábbá azt is lehetővé leszi, hogy a töltőjnyílás a kályha elülső részén legyen elhelyezve — ami a kezelés szempontjából előnyös és lehetővé teszi a kályha felső lapjának más célra való felhasználásai — 45 bár a töltőakna alsó része — a lűzlér láthatóságának biztosítására — a kályha hátsó oldala mentén fekszik. A salakozás, hamuéi távolítás és a begyújtás megkönnyítésére a kályha rosté-50 lya előtt a hamutérbe nyitható leeresztő ajtót helyezünk el. A találmány szerinti kályha — mely kályha-jellemzőknek újfajta kombinációját testesíti meg — egy foganatosítasz pél-55 (iáját a csatolt rajzok tüntetik fel. Az 1. ábra a kályhát részben oldalnézetben és részben a 2. ábra C—D vonala menti metszetben mulatja, míg a 2. ábra a kályhának részben elölnézete, részben pedig az 1. ábra A—B vonala 60 menti metszete. A kályha teste, mely a rajzon fellünletett példa esetében —10— samollbéléssel el látott —11 vasköpeny lemezből áll, a —9-alapra van felépítve, mely célszerűen ön- 65 t öltvasból készült. A kályha oldalfalait előnyösen önmagában véve ismert —12— b'ur(kolököpeny borítja, úgyhogy a fűlendő helyiség levegője alul e köpeny és a tulajdonképerii kályhafal közöl ti hézagba ára- 70 inolhat és felmelegedve onnan felül kiléphet. Ezzel nagy mértékben fokozódik a kályha konvekciós hőátadása és csökken a közvetlen sugárzással történő hőátadása. A kályhái felül a például öntöttvas- 75 bői készült —7— lap zárja le. A találmány szerinti kályhának rázható. — 1— síkroslélya és ez előtti, a hamutérbe nyitható —5— salakleereszőajtaja van. Az ezek alalü —13— hamulér —3—Jiatmi- 80 ajtóval van ellátva. Az —5— salakleeresztő és a —i— rostély elülső része fölött foglal helyet a kályha elülső oldala men lén elhelyezeti, a kályha magasságában végigterjedő —1.4— lángtér. 85 E lánglér a —7— fedő mentén a —16— füstcsőcsonk felé vezető' —15— fusljáraiban folytatódik. A töltőakna felső —la— része — mely példáid öntől Ivásból vagy samollból ké- 90 szült — |a kályha elülső falán lévő, a rajzon fel nem lüntetetl, telszésszerinli ismert kivitelű töltőajtóval zárható —1-- löllőnyílástól kezdődően ferdén lefelé haladva a lángléreu megy át, úgyhogy a lángtérben 95 felfelé áramló égési gázok az —lb— töllőaknarész alsó, oldalsó és részben felső falait körüláramolják és hevítik. A felső — la— töllőaknárész a —11— lánglér mögötti alsó —-lb— részben folytatódik. Az 100 egész —la, lb— töllőakna célszerűen felülről lefelé bővül, hogy a tüzelőanyag benne fel ne akadhasson. A töllőakna alsó —lb— részének elülső falán, a —4— rostély felett nyílás van, ame- 105 lyien át a tüzelőanyag az aknából a rostély elülső részérie juthat. Az ílymódon kilépő tüzelőanyag határolófelületét — mely üzemközben a tűzréteg felülete — az 1. ábrán la —T— vonal jelzi. 110 A —2— és —3— ajtókon szabályozható, —-2a— illetve —3a— légnyílások vannak elhelyezve. A —2— tüzelőajtón van cél-