129454. lajstromszámú szabadalom • Melegvízkazán

Megjeleni 1942. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129454. szám. V/iC/2, (Il/h.) osztály. — M. 121137. alapszám. Melcgvízkazán. La Mont Kesse! Herpen & Co., Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi június hó 21. — Németországi elsőbbsége: 1949. évi június hó 25. Gőzfejlesztőknél a kényszerkeringetés­sel kapcsolalban elért jó tapasztalatok) alapján a természetes keringetést a meleg­vízkazánoknál is mindinkább elhagyták és 5 a kényszerkeringetésre tértek át, mimellell itt is döntő jelentőségű volt a kényszer­keringetés ama előnye, hogy az effajta kazánokat sokkal szabadabban és az adott terekhez jobban hozzáidomítva lehetett 10 megszerkeszteni. Ehhez még az az előny járul, hogy a melegvíz fűtőberendezések­nél szokásos keringetőszivaityút egyidejű­leg a melegvíznek a kazánban való kerin­gd éséhez is felhasználhatjuk, úgyhogy a 15 kazánhoz nem kell külön szivattyút al­kalmazni. A kéiiyszerkeringetésű gőzfejlesztőkkel eltenlétben azonban a melegvízkazánok­nál figyelembe kell venni, hogy azokban 20 a gőzképződés fölötte nemkívánatos, ám­bár nehéz azt az összes esetekben bizto­san elkerülni, mert a tüzelést nem lehet a szükséges mértékben kézben tartani. Eme alapvető különbség folytán a mcleg-25 vízkazáiioknál oly szerkezeti tényezők adódnak, hogy nem lehet önmagukban be­vált gőzkazánszerkezeteket egyszerűen me­leg vízkazánokra alkalmazni. Mivel a melegvízkazánokban keringetett 30 közeg térfogata a gőzfejlesztőkben kerin­getett közeggel ellentétben jóformán nem növekszik, aránylag kevés csőnyalábra van szükség, amiből ama legegyszerűbb és leg­célszerűbb szerkezet adódik, hogy a cső-35 nyalábokat átmenőén és egymáshoz pár­huzamosan akként rendezzük el, hogy elő­ször a kazán érinlkezőfelületéi és azután a sugárzási fűtőfelületét alkotják. A csövek eme elrendezésének szerkesztés tekinteté­ben az az előnye, hogy a forróvíz el- 40 osztásához, mindpedig gyűjtéséhez egyet­lenegy tarlányra van szükség. Hőlechnikai szempontból pedig az az előnye, hogy az összes csőnyalábok a terhelés ingado­zásakor is közel azonos mennyiségű hőt 45 vesznek fel. mert minden egyes csőnya­láb a kazán összes hőmérsékleti körze­tein áthalad. Eme előnyökkel szemben azonban fennáll az átmenőcsőnyatábok­:n,ak ÍIZ ,a hátránya, hogy az egyes cső- 50 nyalábok túl hosszúakká válnak. Ameny­nyiben a csövekben csupán vizet kerin­getünk, a íryomásesés nem túl nagy és a teljes körfolyamat nyomásesésének kérő­iében elviselhető. Azonban ha valamilyen 55 ok miatt, pl. a tüzelőtérben szúróbángok fellépése folytán az egyes csövekben gőz fejlődik, akkor a nyomásesés a térfogat­növekedés folytán rendkívül erősen meg­növekszik, mégpedig nem csupán a gőzt 60 vezető csőnyalábokban, hanem az összes csőnyalábban, mert ekkor a többi csövek sokkal nagyobb vízmennyiséget szállíta­nak. A nyomás ekkor oly értékre nö­vekedhet, hogy a keringetőiszivattyú szál- 65 Időnyomása már nem elegendő és ennek­iblytán a keringetett közeg mennyisége erősen csökken és a hiányos hűtés kö­vetkeztében a csövek károsodást szenved­hetnek. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom