129452. lajstromszámú szabadalom • Áramátalakító berendezés
2 129452. kap.aci.liv— mellékkörből állhat. Ez utóbbi az 1. ábra értelmében —16— kondenzátorból és -17— csillapítóellenállásból áll és tv rra. való, hogy az érintkezőkön visz-5 szalérő feszültség növekedését a nyitási folyamatkor késleltessük. Az egyenáram oldalon az ismeretes Graetz-f'éle kapcsolás értelmében mindig három érinlkezőberendezést egyesítettünk egy egyenáramsarkhoz 10 és. —19 shnítőfojtócséve, továbbá - 18 kapcsolón át kapcsoltuk a —20— egyenáramú hálózathoz. Mivel az érinlkezőmozgás a szinkronmotoron át a —10— egycnáramúhálózaí: 15 feszültségével van meghatározott viszonyban és mivel továbbá a kommuláló áram lefolyása és ezzel együtt a —13— kapcs.olöl'ojlócsévével okozott gyengeáramú időközök a váltakozó-feszültség fázishelyzetéhez, 20 viszonyílva a terhelési áram nagysága szerint különböző, az egyenáramoldalon hirtelen fellépő leterhelés esetén bekövelkezhelik, hogy a névleges terhelésre beállílolí. kikapcsolási időpont nem esik már a gycn-25 geáramú időközre és ennek kövelkezlében vissza gyújtások lépnek fel, melyek az érinlkezőkeL néhány pillanat alatt a teljes használhatatlanságig megkárosíthatják. Az érintkezési időpontoknak az ulánállílá.sával 30 a hajtómotor lorgőmezeje fázishelyzetének a szabályzása révén ezt a veszélyt nem: tudnók mindig kiküszöbölni, mert e .szabályozással létrehozott utánállílási folyamat a forgórészek tömegtelielellenségofoíy-35 Ián túl sok időt vesz igénybe. Ez oknál fogva —21— alapterhelést kapcsolunk az egyenáram sarkokhoz. Ezek oly erősségű egyenáramot tartanak fenn, hogy a kikapcsolási időpontok helyzetét a gyen-40 geáramú időközökben minden helyzetben biztosítjuk. Az alapterlnelóst tartalmazó áramkörben, előnyösen —22— simítóíojtócsévét alkalmazunk, mert az alapterhelés áramának hullámalakú lefolyása az elérni 45 szándékolt eredményt bizonyos körülmények között meghiúsíthatja.. Az alap terhelés azonban olyan veszteségeket' okoz, mely teljes terhelésű hosszantartó üzemben nem kívánatos. *Evégeit az alapterhelést lekap-50 csolhatóvá .alakították. Ekkor .azonban arról kell gondoskodnunk, hogy a főterhelés hirtelen leesésekor az alapterhelést idejében bekapcsoljuk. Evégett gyorskapcsoló jelfogót alkalmaztunk, melynek —23—mág-55 nesmagját ,a főterbclósi áram vagy annak egy része akként gerjeszti, hogy a —24— fegyverzetét, mely a főterhelés kiesésekor a —26— vonórúgó hatása folytán a —25 — jélfogóérinlkezőket zárja, a főterhelés éléire meghatározott ériékén felül meghúzza. 60 Az alapterhelésnek csökkenő főterheléskor idejében való hozzákapcsolásánál a legkedvezőtlenebb esetei tételezzük fel, nevezetesen, hogy a főterhelés, pl. a —18— kapcsoló nyitásával, teljesen megszűnik. 65 Az alapterhelés hozzákapcsolására irányadó a 2. ábrában a l'őlerhelési áramkörben csökkenő —-Iß- áramnak példaként feltüntetett időbeli lefolyása, valamint az alaplerhelési körben — i, - növekvő áram- 70 nak a példaként feltüntetett időbeli lefolyása, melyet a 2. ábra értelmében különböző esetekhez az —1 és 2a—2c görbék szemléltetnek. A 2. ábrában az egyes —i— áramérlékeket a névleges áram —Jn— szá- 75 zadrészeihen adtuk meg, mikoris 1°'o-ig az értékeket a szokásos léptékben, az afölölt •való értékeket logaritrnusos léptékben tűntél lük fel. A lecsökkenő l'őlerhelési árama JB =T:=,T n e képlelnek megfelelően logarilmusos görbe szerint folvik le, melv képiéiben a Tß — LR ' " ' 85 -vr3 — a főterheiési kör jdőáliandójál jelenli, RB melyet Lß induklivitás és Pu> ohmos ellenállás határoz meg és az időtengely kezdetén megadott időlépték éppen egy ezredmásodpercet (m:-;) jelent. Föltételezzük tovább', 90 hogy az egyenáramú oldali áramnak legkisebb Jmiiti értéke, mely alá még átmenetileg sem szabad jutni, Jn a névleges .áram 1/100-ának feleljen meg. Ugyanilyen, érlékíínek kell legalább lennie az alap- 95 terhelési áram J,0 végső értékének. A legkésőbbi időpont, melyben az .alapterhelési kört zárni kell az a pillanat, melyben a Jß főterheiési .áram a Jmii. n -rc csökken, vagyis a 2. ábra értelmében mintegy 100 1,7 ms-re, a névleges áramot vezető előbbi főterheiési kör megszakítása nlán. Mivel a —23—, —24— jelfogó nem dolgozik tehetetlenség nélkül, hanem például te l = 2ms saját ideje van, úgy a működésének az 105 idejét a főterheiési Jß áram ama értékére kell beállítani, mely a példában a Jmin érték elérése előtt 2ms-nyire fekszik, tehát a 2. példa értelmében a névleges áram Jn 7%-ára. Ezzel azonban még nem teljesi- 110 tettünk minden feltételt. Ezenkívül még arról kell gondoskodnunk, hogy az áram az alaplerhelési körben legalább ép olyan
