129434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telített vagy telítetlen szterinek vagy epesavak az oldalláncban részben vagy teljesen lebontott oxidálási termékeinek előállítására

1 2 9 4 3 4. 3 Az éteres oldat elgőzölögtetése után a maradékot metilalkohollal összedörzsöl­jük és így a változatlan kiindulási anyag legnagyobb mennyiségét visszakapjuk. Az 5 alkoholos szűrlelet begőzölögteljük és a maradékot petroléErben felvesszük. Az így kapóit oldatot néhányszor tömény sósav­val kivonatoljuk. Különválasztás után a savanyú oldalot sok vízzel hígítjuk ésizo-10 propiléterre! kirázzuk. Az éteres oldatot szokásos módon mossuk, szárítjuk és az oldószertől teljesen megszabadítjuk. Apo­hkarbonUvegyületeket tartalmazó maradé­kot közvetlenül vagy megelőzően nagyfokú 15 vákuumban végzeit desztülá'.ás után alko­holos oldatban, kevés jégecet hozzáadása melleit, a trjmelilamino-acefilhidrazid va­lamely sójával behatásra hozzuk. Vízzel való nagyfokú hígítás után ct'rrel kivona-20 tolunk, a vizes oldathoz ásványi savat adunk, azt egy ideig tartó állás után kiéte­rezzük, az éteres oldatol vízzel mossuk, begőzöl ög te tjük és a maradékot kevés ál­lati szén hozzáadásával hexánból va_gy hi-25 gítolt alkoholtól írakcionállan álkrisíályo­síljuk. Esetleg nagyfokú vákuumban végzett frakcionált • szublimálással kapcsoltan ily módon az alábbi III képlelű androszten­dionl, dike tont sikerül leválasztani, mely-30 nek olvadáspontja 173 171 C°. Az androszleudion, ha kappanon a taraj­növekedési próbában a hím hatásra meg-40 vizsgáljuk, nagy aktivitást mutál. Bázi sosan he ly el tesí te t f a ce til 1 íid razid -nak valamely sója helyeit ugyanilyen jól más kelonreagenscket is, pl. szemikarba­zidaceláiot .alkalmazhatunk. Használha-45 lünk azonban más tisztítási, illetőleg elvá­lasztási módszereket is, így pl. frakcionált kristályosítást vagy szublimálást. Ugyanehhez a végtermékhez jutunk ak­kor is, ha pl- szitosztenont, cinkont vagy 50 szligmaszta-dien-ont oxidálunk megegyező módon. A l-eírt oxidálást a kettős kötéseknek ha­logén, pl. klór vagy bróm útján való át­meneti megvédése mellett, is végezhetjük, mely cselben különösen kedvező t?rmelési 55 hányadok' érhetők el. 2. Példa: 1 rész dibrőmkoleszíerint 82 rész jég­ecettel erélyes kavarás közben 25 C/'-ra me­legítünk és ezután 4 óra lefolyása alatt 60 lassanként 1,2 rész krőmtrioxidot jégecet­ben oldva vagy szilárd alakban adunk hozzá és az említett hőmérsékleten még 16 órahosszat kavarunk. A fölös krómsavat metanollal elroncsoljuk és az oldatot vá- 65 kuumban nagy mértékben besűrítjük. A maradékot vízzel 'hígítjuk és 1 órahosszat vákuumban vízgőzzel desztilláljuk. Ez­után éterrel messzemenően kivonatolunk és az éteres oldatot ismétellen 10"/o-oskén- 70 savval, telített vizes náíriumbikarbonátol­datlal és vízzel mossuk. Az éteres oldat bo gőzölögtetése után a maradékot a bróm lehasítása céljából 95%-os ecetsavval fel­vesszük, az oldatot egy ideig cinkporral 75 állni hagyjuk és azután a cinkporrá]együtt erélyes kavarás közben 1 j 4 órahosszat for­rásban levő vízfürdőn hevítjük. Ezt kövc­tőleg leszivatimk, az ecetsavas oldalot sok vízzel hígítjuk, kiéterezzűk és az éteres 8 .° oldatot vízzel és n-nátronlúggal mossuk, amikoris a A4 -3-keto-kolénsav és a A 4 -3-kelo-etiokolénsav az 1. példában ismer­tetett magban karboníl tartalmú karbonsiiv­jainak nehezen okihaló nátriumsó] csapód- 85 nak ki. Az éteres oldatot még sok vízzel mossuk, begőzölögíeljük. a maradékot me­tilalkohoHal összedörzsöljük és így az ol­dalláncban változatlanul maradt kiindulási anyagból képződö't ko'esztenon főmennyi­ségét leválasztjuk. A szűrktet vákuumban az oldószertől megszabadítjuk és a visz­sziamaradó olajat benzolban felvesszük. A benzolos oldatból azután a polikarbonil­vegyületekét előnyösen valamely savanyú szer tömény oldatával kivonatoljuk. A ka­pott oldatot vir »el higíijuk, ezután éterrel kirázzuk és az éleres oldatot elgőzöl ögtet­jük. A maradékot közvetlenül vagy nagy­fokú vákuumban megelőzően végzeit desztillálás után szeinikarhazidacetát alko­holos oldatával behatásra hozzuk. A keletkezett csapadékot az 1. példában megadott módon tovább feldolgozva ismét . ,. az ott leírt diketont kapjuk. Kiindulási anyagul koleszterindibromid helyeit koleszterint is választhatunk és a brómozást, oxidálást és brómelvonást, egyetlen reakciófolyamatban végezhetjük. 90 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom