129411. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcsöves berendezés és hozzávaló cső
Megjelent 1942. évi április hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁa SZABADALMI LEIRAS 129411. szám. VII/j/<I. osztály. — L. 7141. alapszám. Elcktrnnsugárcsöves berendezés és hozzávaló eső. Löwe Radio Aktiengesellschaft cég, Berlin—Steglitz. A bejelentés napja: 1936. évi július hő 2. — Németországi elsőbbsége: 1935. évi július hó 6. Ismeretes, hogy nagyvákuumú csövekben bizonyos esetekben keletkező nagy kar esz tnie Iszie tű kai óda síi gár k ö legek e 1 tér í l ésén é I, erős szélélellcnség (Randunschärfe) kclel-5 kezhet. Tudvalevő, hogy c széléletlen ség, melyet a köteg egyes részsugarainak különböző fokú eltérítése idéz elő, elektrosztatikai eltérítésnél általában erősebb, mint mágneses eltérítésnél. Továbbá régebbi belő jelentéseinkben kifejtettük, hogy a szélélellenség e hibáját az eltérítőfeszültségeknek mindkét eltérítőlemezre cllenülemben való ráheiyezésével jelenlékenyen csökkenteni lehet. A most még fennmaradó széi-15 élességi hiba nagysága főképen a sugárátmérő és a legkisebb lemeztávolság közötti viszonytól függ. Továbbá azonban egy eltérítő kondenzátor érzékenysége is a sugárnyaláb vastagságával határolt. Haladást 20 jelentene tehát, ha elektronoptikai rendszereket úgy lehetne alakítani, hogy a sugárnyalábnak az eltérítő lemezek helyén lehetőleg kis keresztmetszete legyen. Ekkor adott lemeztávolság esetén a szélélellensé-25 get erősen csökkenteni lehelne, vagypedig a lemez távolság csökkentésével az érzékenységet lehetne növelni. A találmány oly elektronoptikai elrendezés, mely lehetővé teszi ez előnyök elérését. Lényeges a 30 sugárjárat olyan beállítása, hogy a sugárnyaláb legszűkebb helye az eltérítés helyére kerüljön, amint a továbbiakban lálni fogjuk. A csőnek két koncentrálólencséje van, 35 melyek közül a hátsó, a kalódánál fekvő, kondenzátorként hat (megvilágítólencse), míg az első a fényrekesz leképezését valósítja meg (lcképezőlencse). Az la. ábrán az optikai elrendezés az üvegoptika szimbólumaival van feltüntetve, mely az íb áb- 40 rán rajzolt elektroncsőhöz van alkalmazva. Az lb. ábrán az t izzófejet 2 spirális fűti és 3 oxidfelülete egy furatban van. Ha a 6 henger előfeszültségét változtatjuk és negatívabbá tesszük, akkor megnő- 45 véljük a lencse törőerőit. Megfigyelhető, hogy a sugárjárat egy befűződési helye (Einschnürungsstelle) mindinkább az ernyőtől a katóda felé mozog. E kísérletnél az anód a a hengercsövön fekszik fel, úgy- 50 hogy második törőerő egyáltalában nincs is jelen. Most állítsuk be a találmány szerint a 6 előfeszültségét úgy, hogy e legnagyobb befűződ és ű hely az an ód a közelében, illetőleg az eltérítőlemezek alatt feküdjön. 55 Ekkor mindenekelőtt az az előnyünk van, hogy az eltérítés élességi veszteségek nélkül egészen a kép széléig éles marad. Ha most a második lencsét bekapcsoljuk azzal, hogy a 8 hengercsőnek negatív előfeszült- 60 séget adunk a 9 anódához képest, akkor a katóda éles képét már nem lehet elérni a 14 világítóernyőn többé, hanem életlen foltokat kapunk. Éles képpont ott csak akkor keletkezik, ha kisnyílású 7 fényrekesztőt 65 alkalmazunk a 8 hengercső hálső végénél. Kitűnik, hogy e i'ényrekesztőnyílás képe az ernyőn a 6 lencse találmány szerinti beállításával ugyancsak nyer minőségben, mert sokkal könnyebb egy keskeny sugárnyalá- 70