129370. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

129370. 3 A'találmány szerinti gép az ismerteknél könnyebben indítható, mert egyrészt a befecskendezési kamrába áramló levegő fojtása a kompressziós löket alatt csak ki-5 csíny, úgyhogy a levegőben csak csekély lehülési veszteségek jelentkeznek, másrészt pedig a tüzelőanyag részben közvetlenül a befecskendező fúvókából a hengertérben vagy a fő (elégési térben a dugattyú 10 feneke fölött levő forróbb levegőbe jut. Előnyös továbbá, ha a befecskendező fúvókát úgy rendezzük el, hogy a befecskendezés hossza, tehát a fúvókának a dugattyú fenekétől való távolsága elegendő 15 nagy. E távolság célszerűen akkora, hogy a tüzelőanyag a dugattyú fenekéhez való, érkezése pillanatában a gyújtáshoz már elő van készítve és részben már égő állapotban van. Másrészt azonban a tüzelő-20 lanyagsugár a dugattyú fenekére, illetőleg az ott levő ütközőfelületre még a kívánt kellő hatásossággal csapódik. Ezért célszerű, hogyha a befecskendező fúvóka torkolata és a dugattyú feneke közötti távol-25 ság körülbelül akkora, mint a fél hengerátmérő. Hogy a befecskendezési térben elegendő légmennyiség legyen jelen ahhoz, hogy részbeni gyújtást és a nyomás kielégítő 30 növekedésiét érjük el, a találmány értelmében ,a tüzelőanyagot befogadó térrész előkamra alakjában, például mint a befecskendező fúvókával szomszédos, annak nyílásával szemben bővített tér van ki-35 képezve, amelyhez a tüzelőanyagsugarat befogadó torkolati csatorna csatlakozik. A tüzelőanyagot befogadó térrész azonban adott esetben csatornaalakú, állandó átmérőjű tér is lehet, különösen ha az ele-40 gendő bő ahhoz, hogy a szükséges légmennyiséget befogadja. Tájékozásul közöljük, hogy annak a gyűrűs résnek a magassága, amely az említett térrészek között fojtóhatást fejt ki, 45 repülőgépekhez és gépjárművekhez való motor oknál célszerűen 2—4 mm. A befecskendezési teret részben vagy egészben oly bélés veheti körül, amely 'egyben a befecskendezési térnek az égési 50 tér többi részébe nyúló torkolati részét is tartalmazza. Ezt a bélést a mindenkor szükséges hőelvezetés mértékének megfelelően a hengerfej falától szigetelő résekkél vagy szigetelő közterekkel egészben, 55 vagy részben elkülönítjük. A rajzokban a találmány egyik példakjénti kiviteli alakját metszetben tüntettük fel. A — b—- henger —a — hengerfejében a —c— dugattyúval központosán előkíamra- 60 szerű —d— befecskendezési teret képeztünk ki. A befecskendezési tér szájánál hengeres —e— tététel rendeztünk el, mely a felvett példában a hengerfej falában csavarmenettel van megerősítve és 65 hengeres —f— torkolati csatornát tartalmaz. A betét alsó —e'— végével a hengerfejnek' a —g— fő elégési teret határolói —h— falán túl a fő elégési térbe nyúl és szabad végén vízszintes sík mentén van 70 lemetszve. Az előkamraszerű befecskendezési tér-felett az —f— torkolati csatornában koaxálisan rendeztük el az —i— befecskendező fúvókát, melyet a hengerfej falában ugyancsak csavarmenettel erősí- 75 tettünk meg. A dugattyú —c— fenekében lapos, a dugattyú —1— fala felé elsekélyesedő vályút alakítottunk ki akként, hogy a dugattyú felső holtponli helyzetében az —e— betét 80 alsó —e'— vége és a vályú —m— feneke között a fent leírt fojlóhalású, gyűrűalakú —n— rés létesül. A tüzelőanyag illetőleg a tüzelőanyagkeverék terelése végett a vályú fenekén —o— terelőkúpot alkalmaz- 85 hatunk. A bebocsátó és kipüffögő szelepek helyeit —p— hivatkozási betűkkel jelöltük. Ezek a szelepek célszerűen a dugatytyúban levő vályú felett feküsznek. Az v-e— betét nyílását úgy méretezzük, hogy 90 az —i— fúvókából kilépő tüzelőanyagsugár, iniután a —d— előkamrán áthaladt és eközben levegővel keveredett és adott esetben részben meggyulladt, gyakorlatilag fojtás nélkül áramlik át a torkolati 95 csatornán, amint azt a befecskendezett tüzelőanyagkúp ábrázolásával szemléltettük. Az elégés löketének kezdetekor szükséges fojtást az —n— gyűrűs rés adja, melynek magassága adott esetben az —e— 100 betét elállíthatóságával szabályozható. A gyűrűs résen át a tüzelaanyagkevcrék a dugattyú fenekén a —k— vályúban és a —g— fő elégési térben szétoszlik anélkül;, hogy a hideg hengerfalakkal közvetlen 105 érintkezésbe jutna. Ezáltal, valamint annak köveíkeztében, hogy a beáramló keverék a Qugatlyú —1— pereme felett levő levegőt a dugattyúnak a felső holtpont felé való emelkedésekor kiszorítja, a fő elégési 110 térben e rajzban szaggatott vonalakkal feltüntetett párnaszerű áramlás keletkezik, amely adott esetben még a hengerfej