129351. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fatalpú lábbeliknél a lábelifelsőrész és a talprészek összeerősítésére, valamint az eljárással készült lábbeli

Megjelent 1942. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129351. szám. I/b. osztály. — K. 15496. alapszám. Eljárás falalpú lábbeliknél a lábbelifelsőrész és a talprészek összecrősítésére, valamint az eljárással készült lábbeli. Kittka János gyáros, Szeged. A bejelentés napja: 1941. évi május hó 17. Eatalpú cipőknél a cipőfelsőrészt és a talpat eddig ragasztással egyesítették. Szokásos ugyan a fűrészeket a láb felőli oldalon összetartó hajlékony bőrlapot fejes 5 facsavarokkal erősíteni a farészekhez, a cipőfelsőrészt azonban ilyenkor is pusztán ragasztás erősíti az említett bőrlaphoz. Ä találmány szerinti eljárással a ragasztásnál lényegesen tartósabb összeercsítés 10 érhető el. A találmány szerinti eljárás arra is módot nyújt, hogy a viselésre már nem, vagy alig alkalmas bőrtalpú lábbelire, az elhordott bőrtalp eltávolítása nélkül, előre elkészített, ill. készen forgalomba ho-15 zott fatalp legyen igen tartósan felerősíthető. A találmány szerint a lábbeli, pl. cipő, csizma, bakancs, papucs felsőrészét és a fatalpat vasból vagy egyéb fémből készült 20 kötőelemekkel közvetlenül erősítjük öszsze. A kötőelemek pl. csavarok, amelyek mind a felsörésznek a talprész felső felületére visszahajtott szegélyén, mind pedig a farészen áthaladnak. Az összeerősítéshez 25 célszerűen fejes csavart alkalmazunk, amelyet a lábbeli belső tere felől vezetünk' keresztül a felsőrész és a talp anyagán. A kötőelemeket ezután elmozdulás, ill. viszszacsúszás megakadályozására a talp já-30 rófelülete felé eső végeiken lezárjuk, így pl. a járófelület felé eső végeikre csavaranyákat szorítunk. Különösen célszerűnek mutatkozott kötőelemként szegecset alkalmazni, amely-35 nek a járófelület felé eső végén a behelyezés után erőművi úton, hidegen, fejet alakítunk ki. A szegecs ugyanis a tökéletesen nem biztosítható csavarral szemben helyzetében állandósítható, ezenfelül predig a fej kedvező kialakíthatása folytán a ried- 40 vességnek a behatolását inkább gátolja, mint egy csavaranya. A csavaranyák, illetve a szegecsfejeb a járófelületnél mélyebb, süllyesztett elrendezésűek lehetnek. A süllyesztés mér- 45 teke oly nagyra vehető', hogy járás közben a záróelemek egyáltalán nem érintkeznek a talajjal. Célszerű, süllyesztés céljából, a csavaranyák, ill. a szegecsfejek átmérőjénél nagyobb és ezek magasságánál mé- 50 lyebb mélyedéseket alkalmazni és ezeket gumitömböcskékkel zárni. Ha e gumitömbök magasságát úgy választjuk, hogy beerősítésük után a talpból kiálljanak, akkor, amellett, hogy zajtalanná teszik a já- 55 rást, a használat folyamán elsősorban önmaguk kopnak és így, kicserélhetésük folytán, a farészeket a kopás ellen védik. Tekintettel arra, hogy a bőr-, de főleg a farészek az ezeket időnként bőségesen 60 érő nedvesség folytán méreteiket változtatják, célszerű a szegecsfej alatt kúpos alátétlemezt alkalmazni, amely a méretváltozásokat rugalmas alakváltozásával követi, úgyhogy a szegecs nem lazul meg. 65 A szegecseket célszerűen előre elkészített furatokba helyezzük bele, majd, a lábbelibe vaskaptát téve ezeket megtámasztjuk és ütésekkel szegecsfejeket alakítunk ki. A furatokba nedvesség felszívódását 70