129346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntött csapágycsészék előállítására a merítő-öntési eljárással

2 129346. teljesen el van zárva, ami pl. megfelelő alakú vaslemez felhegesztése vagy basajtoláisia útján, vagy egyetlen egész tömbből való kimunkálással, vagy más önma-5 gában ismert eljárással elérhető, és a kényelmes megfogás végett kengyellel van ellátva, előbb megömlesztett sóba merítünk. Miután a kokilla a sófürdőben, önma-10 gában ismert módon a sónak, mintegy 900—1000 C° hőmérsékletét felvette és hőálló anyagból készült rúddal való dörzsöléssel vagy más hasonló módon gondoskodunk arról, hogy szennyeződések ne ta-15 padjának a merítőedény belső felületéhez, a sóval töltött merítőedényt sóval lefedett ólombronzömlesztékbe tesszük. Hőálló anyagból készült rúddal megint gondoskodunk arról, hogy a szennyeződéseket 20 ti merítőedény belső felületéről eltávolítsuk. Ezután a merítőedényt, amelyben most a nehezebb ólombronz van, az ömlesztőtégelyből kiemeljük anélkül, hogy a sóréteg folytonosságát, amely a merítőté-25 gely és az ömlesztőtégely ólombronztartalma fölött van, megzavarnék. Ezt azzal érjük el, hogy amikor a merítőedényt az ömlesztékben annyira felemeltük, hogy az az ólombronzömlesztéket már elhagyta, de 30 még a fedősórétegen belül van, az edényből billentéssel egy kis ólombronzot kiontunk, amikoris ugyanabban a pillanatban az ólombronz helyét só foglalja el. Csak most emeljük ki a merítőedényt az 35 ömlesztőtégelyből és ezt követőleg lehűtjük. Az előzőkben ismertetett, találmány szerinti eljárásnál a vasból való merítőedényt annyi ideig kell az ólombronzömleszték-40 ben tartani, amíg az edény felmelegedése és az ömleszték, valamint a merítőedény vasanyaga között bizonyos diffúzió létre nem jött. E célból az egyes merítőedény éknek legalább néhány percig az ólombronz-45 ömlesztékben kell maradniuk. Eközben a tégely ólombronzömlesztéke a merítőedéiryek külső falából vasat vesz fel, aminek folytán az ömleszték idővel vasban mind dúsabbá válik. A merítőedény ben. levő öm-50 lesztek is az érintkezés idejének növelésével mind több vasat vesz fel. Mint már az előzőkben ismertettük, a merítőedény felhevítésének egy része úgy is elérhető, hogy azt az ólombronzömlesztékbe való 55 merítés előtt sóömlesztékbe helyezzük. Miután azonban 0,5»/o-ot meghaladó vastartalom már káros és lo/o-riál nagyobb pedig a forgattyú tengelyt rendkívül erősen megtámadja, a találmány egyik továbbfejlesztése szerint a merítőedény a sóömleszték- 60 ben azon hőmérséklet fölé is hevíthető, amely az ólombronzömlesztéknek megfelel. Ekkor a merítőedényt a legrövidebb' úton merítjük az ólombronzömlesztékbe és' ebben éppen csak annyi ideig tartjuk ben- 65 ne, iámig a isóömlesztéket kiszorította és a merítőedény ólombronzömlesztékkel éppen megtelt. A sóömleszték és a bronz tégely közötti út a két tégely közvetlen egymás mellett való elrendezésével oly rövidre mé- 70 retezhető, hogy csak jelentéktelen hőmérsékletesés következik be. Ha eddig csak forgástest alakú meri tőedényekről beszéltünk is, a találmány azonban nincsen egyáltalán ilyenekre kor- 75 látozva. Veszölékfém megtakarítása végeit ezt acélból való hajlékony bádogra vihetjük fel. A találmány értelmében nagyértékű öntöttosapágyak is előállíthatók, úgy hogy szekrényíalakú, felül nyitott me- 80 rítőedényeket, amelyek két vagy több, egymástól köz meghagyása mellett keretben vagy edényben egymás mellett elrendezett bádoglemezekből állnak, először folyékony sófürdőben felhevítünk és tisztítunk, majd 85 ezt követőleg a só kiszorítása közben folyékony ólombronzzal annyira megtoltunk, hogy ia só egy kis része mint fedőréteg megmaradjon a merítőedényben. Ugyanúgy, mint az előzőkben már említettük, 90 rúddal való dörzsöléssel elérhetjük a merítőedény belső felületén, hogy kis mértékű szennyeződések vagy gázbuborékok, amelyek az edény belső felületéhez tapadtak, mechanikai úton eltávolíthatók. 95 Az előzőkben csupán egyoldalasán felöntött csapágyakról volt szó. Ha azonban hasonló módon kétoldalasán felöntött csapágyak előállítását kíséreljük meg úgy, hogy szilárdsági okokból egy vastag vasköpenyt 100 megfelelő köz meghagyása mellett a merítőedény körül alkalmazunk, akkor iazt tapasztaljuk, hogy az ólombronz nem tapad elég erősen a merítőedény külső részein, hanem a kapcsolat tökéletlen és 105 hogy a közbenső térben levő bronz repedéses. Még a merítőedény körül elrendezett köpenyre is csak tökéletlenül tapadt az ólombronz. Ezt a hibát azzal sem sikerül kiküszöbölni, ha pl. a külső köpeny belső 110 oldalát oly rétegekkel vontuk be, amelyek a folyékony ólombronzzal való kapcsolatot hátráltatják. Meglepő módon sikerül azonban a me-