129322. lajstromszámú szabadalom • Gép gyümölcs és egyéb lágy terményfélék feldolgozására

Megjelent 1942. évi március hó 16-án. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129322. szám. XVIII/a. osztály. — R. 8141. alapszám. Gép gyümölcs és egyéb lágy terinényfélék feldolgozására. Radoychich Mátyás uradalmi igazgató, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi június hó 6. A találmány gép gyümölcs (pl. ribiszke, egres, málna, szeder, földiener. áfonya, alma, körte slb.) vagyegyéb, lágy vagy tevés lerményfélék (pl. tök, paradicsom, bur-5 gonya, síb.) nyers vagy főtt állapotban való zúzására, áttörésére, továbbá héjától, magjától és torzsájától való különválasztására. Az erre a célra való, ismert gépekhez 10 hasonlóan, a találmány szerinti gépnél, is, a zúzási és áttörési, műveletet lyuggatott falú hengerben forgatott, végnélküli csiga végzi. Ez a csiga, az etetőgaraton beadagolt gyümölcsöt vagy más terményt ösz-15 szezúzza és a csigát körülvevő henger nyílásain át kinyomja. A gyümölcsben vagy terményben levő, keményebb' és szilárdabb, továbbá szívósabb részek (magok) torzsa, héj) a henger nyílásain nem tudnak cl-20 távolodni és ezeket a végnélküli csiga a gépnek az etető garattal ellentétes vége felé nyomja, ahol a hengert elzáró homloklap nyílásán át távoznak. Az ismert gépeknél az a hátrány nmtat-25 kozott, hogy egyrészt a pépes vagy folyékony részektől különválasztott, szilárdabb és szívósabb részek (mag, héj, torzsa) az áttörőhenger nyílásait 'eltömték úgy, hogy a gép megszűnt működni és a hen-30 ger tisztítása céljából széjjel kellett szedni. Ez természetesen időveszteséget okozott és a gép folytonos üzemét lehetetlenné tett-e, másrészt pedig a felgyülemlett mag, héj, torzsa, stb. egy része a nyomás által kisebb darabokban mégis csak kínyomódoll 35 a hengeren. Ezek elkerülésére, a Lalálmány értelmében, a végnélküli csiga csavarmeneteinek gerincét a menetekkel egy darabból készült vagy - velük szilárdan összekötött esztergakés alakjában készítjük;, a késélek a lyuggatott, csiszolt acélhenger köpenyének belsői felületétől igen kis, célszerűen századmilüniéler nagyságrendű távolságban haladnak és az ott felgyülemlett magokat, torzsát, héjai, stb. a csiga forgása közben folytonosan lekaparják. Az így leszedett részeket a csiga folytonosan előreviszi és azok a gép homlok oldalának nyílásán kilépnek. így az áttöröhenger nyílásai állandóan Úszták és szabadok maradnak és a gép üzemét tisztítás céljából nem illetőleg csak az eddiginél sokkalta hosszabb üzem után kell megszakítani. A csigának az etetőgarattal ellentétes végén a többinél sűrűbb ós sekélyebb menetei vannak, melyek a hengerről leszedett magokat, torzsát, héjat, stb., fokozott nyomással, a homlokoldalon levő, kilépő nyílásuk felé szállítják. A mellékelt rajz a találmány szerinti gép példaképem foganalosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a gép hosszmetszete, a 2. ábra felülnézete, a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala menten vett metszete és a 4. ábra a kilépő oldal felőli elölnézete. A gép áttörő szervét az (1) csiga alkotja,