129295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés őrlemény, különösen tengeri őrlemény csírátlanítására

2 1292»! lítószalagot a (6) görgök vezetik, melyek egyike magában véve ismert módon iá (3) szalagot a (7) nyíl irányában mozgató' hajtószerkezettel kapcsolatos. A szállítószala-5 got ezenkívül valamely erre alkalmas szerkezettel, pl. a 2. ábrán vázlatosan feltüntetett (8) forgattyúhajtás segítségével a (7) nyilakkal jelölt haladási irányra harántirányú rázómozgásba is hozzuk (---9— nyi-10 lak). A kombinált ferde haladó- és harántirányú rázómozgás következtében a csíra az őrlemény keverékből kifajtázódva, az (5) réteg felületére emelkedik, ahol a (10) nyíl 15 irányában a (3) szállító- és rázófelület alacsonyabb (11) vége felé halad és itt tetszőleges módon felfogható. A durvább őrlemény részeket nagyobb súlyuk és súrlódásuk következtében ,a (3) szállítószalag 29 felfelé magával viszi. Ezek a részek a (3) szalagnak magasabban levő végén a (4) szekrény (12) nyílásán kilépnek és szintén tetszőleges módon felfoghatók. A (3) szállítószalag a hozzáerősített (4) 25 szekrénnyel együtt az (0) csap körül elforgatható, abból a célból, hogy felületét a mindenkor legjobb fajtázást adó lejtszögre lehessen beállítani. A szalagot beállított helyzetében tetszőleges módon rög-30 zítjük. A 3. ábrán látható változatnál a (4) szekrényt a (4a) válaszfalak több rekeszekre osztják, melyek mindegyikében az őrlemény a felfelé keskenyedő (5a) réte-35 gekben helyezkedik el. A rekeszek mindegyikében a csíra az (5) réteg felszínére emelkedik és a mindenkor felső rekeszből a rákövetkező alsóba átbukva, kaszkádszerűen a szállítószalag alsó vége felé 40 halad. A lesüllyedt és felfelé haladó durvább őrleményrészek legalsó rétege a (4a) válaszfalak alján levő (4b) nyílásokon átlépve, rekeszről rekeszre, alulról felfelé mozog. A durvább részek által magukkal 45 vitt csírarészek tehát ismételt fajtázásnak1 'vannak alávetve és így az őrleménykie1

verékből tökéletesebben választódnak ki. A durva részek felfelé mozgatását még elősegíti, ha a (3) szállítószalag felületére 50 (3a; ütközőléceket erősítünk (4. ábra). Ezeket a rajzon látható módon keresztmetszetben célszerűen- szögletalakúra készítjük, úgyhogy a durvább őrlemény részek a lécek; mélyedéseibe fekszenek és a (3a) 55 lécekkel a (3) szalag felső vége felé haladnak. A hozzájuk tapadó csírarészek a szalag haladói és rázó mozgása következtében kifajtázódnak. Ha az (1) etetőbe közvetlenül a malomból jövő őrleményt adagolunk, mely a leg- 60 finomabbtól a legdurvábbig mindenfélte nagyságú őrleményrészecskét tartalmaz, akkor a csírátlanítás után ezeket a részeket bármilyen 'ismert módon "fajtázással vagy valamely más osztályozási művelet- 65 tel széjjel kell választani. Célszerűbb azonban, ha az őrleménykeveréket a csírátlanítási művelet előtt fajtázzuk és a csír áttanító berendezésbe csak az őrleményből kifajtázott, csíra- és darakeverékét 70 adagoljuk. Ezt az előfajtázást bármilyen magában véve ismert osztályozó berendezéssel végezhetjük. Az alábbiakban a rajz 5. ábrája kapcsán az előfajtázás célszerű foganatosítására al- 75 kalmas, a találmány szerinti berendezés példaképeni foganatosítási alakját ismertetjük. A berendezés (18) házába a (14) kamra van beépítve, melyet alul a (15) kúp zár 80 el. A (14) kamrába az ugyancsak kúpos (16) szitafenék van beépítve, melyhez a (15) kúp fenéknyílásán átmenő (17) kivezető csőtoldat csatlakozik. A (14) kamra felső részébe a ciklon-rendszerű osztályo-85 zóknál magában véve ismert módon a (19) cső érintőlegesen torkollik; a fajtázandó anyagkeveréket fúvó légárammal a (19) csövön vezetjük be. A (20) kivezető csőtoldat a (18) ház köpenyének felső részéhez csat- 90 lakozik és szívóhatás alatt áll. A ház (21) feneke lejtős és a (22) csőtoldatban folytatódik. A (21) fenékbe a (23) henger van beépítve, melynek felső része a (18) házon belül van és a (15) kúp egy részét kö- 95 rülveszi, míg alsó része a (18) ház külső oldalára esik. A hengerbe, melynek alsó nyílása tölcsérszerűen bővülhet, a (24) test van beépítve, melynek felül és alul (24a, 24b) kúpos terelőfelületei vannak. Végül 100 a (14) kamrát alul határoló (15) kúphoz a (25) cső csatlakozik, mely a (23) henger falát áttörve, a berendezésen kívül végződik. A (19) csövön át érintőlegesen befúvatott 105 őrlemény a (14) kamra köpenye mentén körmozgást végez ós fokozatosan alasüly*fyedve körmozgását a (16) szitán folytatja, melyen a liszt átszitálódva, a (25) csövön át távozik. A durvább részek a (17) 110 csövön átesve, a (23) hengerrel határolt térbe jutnak és itt a (20) csőtoldaton meg-