129294. lajstromszámú szabadalom • Egyenirányítók feszültségszabályozó berendezése
2 120294. 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az áramváltó szekunder körében nemcsak ohmikus ellenállás, hanem segédegyenirányítók is vannak iktatva; a 3. ábra szerinti kivitelnél a szabályozás-5 hoz áramváltók helyett feszültségváltók vannak alkalmazva. A tápláló váltakozóáramú hálózatból Et feszültségű áram van az —SZ— feszültség-10 szabályozó készülék —A— és —B— kapcsaihoz vezetve, míg e készülék —C— és —D— kapcsairól van a szabályozott vállakozóáramú feszültség az egyenirányító, berendezés —T— transzformátorához ve-15 zelve. A —G— egyenirányító rendszer a '—T— transzformátor szekunder kapcsaira van kapcsolva, de áramkörébe —R— szabályozó ellenállás és —V— áramváltó —p— primer tekercse is be van iktatva. 2o E —p— primer tekercsen tehát az egyenirányító váltakozóáramú körének terhelő árama folyik át, míg — -s — szekunder tekercsére az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál az —r— változtatható ellenállás van kap-25 csolva. Ez —r-~ ellenállás --x--'és --y kapcsok közötti ugyancsak változtatható része a feszültségérzékelő szerv áramkörébe, azzal sorosan van bekapcsolva úgy, hogy a feszültségérzékelő szervet a —T-— 30 transzformátor primer kapcsain fellépő —E2 — szabályozott feszültség és az —r— ellenálláson —x— és —y— kapcsok közölt fellépő —c— feszültség —Es— összege táplálja. Az —r— ellenállás bekapcsolása a 35 feszüllségérzékelő szerv áramkörébe oly értelmű, hogy e feszültség —E2 — feszültségből levonódjék, azaz Es =••= E 2 — e legyen. 40 Az egyenirányító —P—, —M— kapcsain fellépő egyenáramú feszültségét állandó értékre úgy szabályozza a berendezés, hogy a —r— ellenállás, valamint a —V— áramváltó helyes méretezése és beállítása foly-45 tán, az ellenállás —x—, —y— kapcsai között oly feszültségesés létesül, mely a mindenkori terhelésnek megfelelően a szabályozó feszültségérzékeiő szervét oly feszültségeséssel állítja el, mely egyenlő az 50 egyenirányító, váltóáramú és egyenáramú körében levő ellenállásokon fellépő feszültségesések —T— transzformátor primer oldalára vonatkoztatott 'összegével. Ez esetben ugyanis a szabályozó készülék fe-55 szül tségérzékeiő szervét működtető —Es — feszültség mindig —E3 — egyenáramú feszültséggel arányosan fog változni. Amint már fentebbi említettük, az egyenirányító feszültségesése a —T— transzformátor tekiercseinek, az —R— szabályozó- 60 ellenállasnak, —V— áramváltónak, —G— egyenirányító celláknak, továbbá az áramkörébe kapcsolt egyéb alkatrészeknek és vezetékeknek ellenállásaiban keletkező feszültségesések összegéből áll. E feszültség- 65 esések mindaddig arányosak a terhelő árammal, amíg az egyes alkatrészek ellenállása a terhelés következtében sem változik meg. Ha azonban például szelén 'egyenirányítót alkalmazunk, annak ellen- 70 állása növekedő terhelésnél csökkenni fog, és így különösen nagy terhelési ingadozásoknál, az összes feszültségesés már nem marad arányos (lineáris) a terhelő. árammal. Éppen ezért az —r — ellenállá- 75 son keletkező feszültségesés ily 'esetekben a szabályozás pontosságának elérésére bizonyos helyesbítésekkel alkalmas csak a szabályozásra. E helyesbítést a találmány egy további 80 kivileli alakja szerint úgy végezzük el, hogy a —V— áramváltó szekunder körébe nemcsak az —r— ohmikus ellenállást, hanem még a példaképem 2. ábrán látható —g— egyenirányító testet, vagy 85 pedig túltelített vasmagú fojtótíekercsel, vagy ezek valamely kombinációját kapcsoljuk, illetőleg a —-V— áramváltót már eredetileg úgy méretezzük, hogy a szekunder és primer áramok viszonya a terhelés nö- 90 vekedésével csökkenjen. Ennélfogva a - - V— áramváltó szekunder körében az áram és ennek folytán az —x—, —y— kapcsok közötti ohmikus feszültségesés is az egyenirányító berendezés összes feszült- 95 ségesésével arányosan változik és így a szabályozás pontossága ismét biztosítva van. E megoldással tehát a —V— áramváltó' szekunder körének jellemző görbéjét arányossá tettük a főegyenirányítő' kö- 100 rének jellemző görbéjével. A találmány további változatának példaképem megoldását a 3. ábra szemlélteti:. Itt áramváltó helyett —f, —- és —1",— feszültségváltókat alkalmaztunk. Ha pél- i05 dául —l'i— feszültségváltó áttétele egyenlő a —T— transzformátor menetszámáltétclével, akkor az —fL — feszültségváltó, —st — szekunder tekercsének kapcslain oly —E'2 — feszültség keletkezik, mely a —T— no transzformátor feszültségesésének mértékével különbözik —E2 — primer feszültségtől, '—fi— áramváltó —SÍ— szekunder tekercsének —E'2 — feszültségét sorbakötjük'
