129261. lajstromszámú szabadalom • Lapát gőz- vagy gázturbinákhoz
2 129261 A mellékelt rajz a találmánynak megfelelő lapátfelületek és turbinalapátok néhány kiviteli példáját tünteti fel. Az 1. és 2. ábrán turbinalapátokhoz alkalmas 5 felületeket láthatunk, a 3. és 4. ábrán pedig az 1. és 2. ábra szerint szerkesztett egy-egy turbinalapát vázlatos elölnézetét. Az 5, 6, 7. és 8. ábra az 1. 2, 3. és 4. ábrabeli különféle felület-. és lapátszelvé-10 nyék egy-egy metszetét ábrázolja. A találmány értelmében az 1. és 2. ábrán feltüntetett felületek rugalmas gázalakú közeghajtotta turbina álló- vagy járókeréklapátjának homorú, azaz elülső, vagy 15 domború, azaz hátsó felületének használhatók. A 3. és 1. ábra szerinti turbinalapátfelületek megegyeznek az 1. és 2. ábrabeli felületekkel, s a homorú, azaz elülső lapátfelülethez bármilyen alakú dom-20 ború, azaz hátsó felület használható. Az 5. ábrán az at — ex —i t vonal a lapát tövének tetszés szerint választható görbületét, a dt — hx — m1 vonal pedig a lapát végének tetszés szerint választható görbü-25 letét jelzi. A találmány szerint a lapátfelületet egyenesek végtelen sora, mint pl. az 5. ábrán felülnézetben látszó a± —d l5 e1 —h t , it —m 1; és az 1. ábrán elölnézetben látszó a2 —d 2 , e2 —h 2 , i2 —m 2 alkotja, ami-30 bői következik, hogy ezek az egyenesek a vezető és járó turbinakerék síkjával párvonalas egyenes csoportot alkotnak. Valamely tetszőleges hosszmetszet, p. o. az S—S vonal mentén (1. és 5. ábra), a ve-35 ziető és járó turbinakerék síkjával párhuzamos, miért is az .alkotó egyenes itt az 5. ábrán felülnézetben 6i—ht egyenesként mutatkozik; a megfelelő elölnézetben ennek az egyenesnek az e2 —h 2 egyenes 40 felel meg. A lapátfelületnek a találmány megfelelő kialakítási módja és átmeneti görbületeinek meghatározása a következő egyenletekből határozható meg: eí —f x : e± —h 1 = e 2 —f 2 : e2 —h 2 45 vagy a.i—ct : aj—dx = a2 —c 2 : e2 —d 3 Az 5. ábrán a felület (ij—mL ) egyenese a turbinakoronghoz képest, melynek síkja merőleges a rajz síkjára, sugárirányú, bár 50 hasonló helyzetű lehet bármelyik más alkotó egyenes is, mint pl. a 6. ábrán a felület (h]—Oj) egyenese. A 3. ábra az 1. és 5. ábrabeli kajla felületnek a turbinalapát elülső, azaz ho-55 morú oldalán való alkalmazását tünteti fel. Ugyanígy lehet a lapát hátsó oldalát is kajla felületnek kialakítani. E célból a 3. ábrabeli lapát megszerkesztésénél megfelelően megválasztjuk a lapát tövénél a (p) és a lapát végén a (q) szelvénygör- 60 békét, mire a már leírt módon egy csomó (p és q) szelvénygörbét összekötő egyenest fektetünk úgy, hogy ezek az egyenesek a vezető és járó turbinakerék síkjával párhuzamosak legyenek. A 4. és 8. ábra a 65 2. és 6. ábrán feltüntetett kajla felületnek a turbinalapát homorú, azaz elülső oldalaként való alkalmazását mutatja. A 4. és 8. ábra szerint a 3. és 7. ábrától eltérően a felület középsői egyeneseinek egyike, 70 • vt —w t vagy v 2 —w 2 halad a turbinakerékhez sugárirányban és a 8. ábra rajzsíkjára merőlegesen a lapát homorú oldalár^ Megjegyzendő, hogy a 4. és 8. ábra szerint a lapát hátsó r és s szelvénygörbéi erősen 75 elütnek egymástól. Ettől eltekintve a lapát egész belső felülete geometriai úton igen egyszerűen meghatározható, mégpedig tisztára a tövi és a végső lapátszelvényekből. Ezt az teszi lehetővé, hogy az alkotó 80 egyenes, mint már említettük, a vezetővagy járókerék síkjával párhuzamos. Ahelyett, hogy valamely lapátnak csak a vég- és tőszelvényeit választjuk egymástól függetlenül, mint az 1. és 5. ábrán fel- 85 tüntetett ai —e 1 —i 1 és dj—hx —n^ szelvénygörbés lapátfelületnél, bármelyik átmeneti szelvénygörbét vagy görbéket is tetszőlegesen választhatjuk, mint pl. az 5. ábrán a c,—gj—lt görbét. Ez esetben minden egyes 90 :»L— ex —ii és c— gx — Íj ül. és cx —&—l t di—hj—nij görbepár közé fektetünk egyegy a fent leírt módon alakított kajla felületet; ekként a teljes a1 ~e l —i x —nii-h,—d x lapátfelület (5. ábra) két kajla felület. 95 úgymint az ax —e x —i t —] t —g t — ct és a i-i—gi—li—mj—hi—dx felületet alkotja. Természetesen a lapátfelület három, vagy több kajla felületből is állhat, amelyeknek minden alkotó egyenese párhuzamos a vezető- 1°° és járókerék síkjával. A találmány legfőbb előnye az, hogy a lapát tő- és végszelvényei teljesen függetlenen választhatók, anélkül, hogy a lapátkeresztmetszet választott alakja, és az elő- l°5 állítási eljárás közötti nem kívánatos kompromisszumra szükség lenne. Világos, hogy a lapát tövénél is, végén is csak egy legkedvezőbb keresztmetszet alak létezik. A találmány lehetővé teszi, hogy a legked- no vezőbb keresztmetszettel készítsünk lapátot, anélkül, hogy az előállítás lehetősé-
