129252. lajstromszámú szabadalom • Csúszócsapágy

2 129252. lyével, súrlódó kapcsolattal rögzítjük aa aljzatban. Az ilyen csiapágyak nehezen-, építhetők be, egyáltalán nem 'biztosítják! a helyes központosítást és működésük te-5 kintetében a súrlódási kapcsolattól teljesen függetleneknek mutatkoznak. Az ^ily szerkezetű csapágyak tehát egyáltalán nem gyárthatók beépítésre készekké (vagyis »héépí t ő'csúszó csapágy iákká«). 10 Az új csúszócsapágyat forgótesltarlóból utánaengedő szervből és külső gyűrűből állítjuk össze, mimellett ez a három alkatrész oly természetű, hogy a rendes (normális) csapnyomás nem okozhat köztük 15 eltérítést, vagyis a tengely középvonalának! siugárértelmű kitérését, az utánaengedő szerv azonban olyankor, mikor a tengelyállás rézsútossá válik (küszöbnyomás lép fel), a forgólesthordozót ehhez illeszkedő 20 réíreiútosságba átállni engedi, még mielőtt a kenőanyaghártya átszakadna. Emellett', a forgóteslhordozó, az engedékeny szerv' és a külső gyűrű, akár azonos anyagú, egyetlen darabból is lehet. A mindenkori 25 szerkezeli anyagot úgy választhaljuk meg, hogy a forgótesthordozó, mint pl. különleges, bronzok alkalmazásakor, egyszers!mind csapágyszelence is lehet. Az új csúszócsapágy egyfelől lökélelív 30 sen készen áll tetszőleges .ágyazóhclyrc való beépítéshez, anélkül, hogy bármiféle külön beállítás volna hozzá szükséges,, ezenkívül előállítási költsége aránylag olcsó és szerkezete kielégítő szilárdságot ta-35 núsít a csapnyomással szemben, másfelől pedig rézsútos tengelyállás előfordulásakor azon a réven hárítja el laz olajhárlya meg nem engedhető igénybevételét, hogy utánaengedő szerve kellően deformá-40 lódik. Emellett a találmány lehetővé tes!zl igen rövid szerkezeti hosszú és viszonylag csekély kerületi sebességű csúszói'csapágyak előállítását. Az ,1. ábra a találmányt magyarázó sé-45 más vázlat. —1— a forgótcsthordozó, tehát pl. a csapágyszelenoe hordozója és —2— gerinclap az engedékeny szervet alkotói. r|ugalmasan utánaengedő szerv. Ezt úgy1 [érzékeltettük, hogy az egyes vonal a csap-50 nyomást felvevő képességet, a hullámos: Vonai pedig a rézsútos tengelyállással karöltve járó deformálhatóságot jelzi. —4— a külső gyűrű, —3— pedig a csapágy háza, vagyis általában a gép ama része, 55 amelyben a csapágy elhelyezkedik. —3— a forgótesthordozó középpontja, tehát a kenőrétegre háruló nyomások eredőjének. (csapnyomás) támadópontja és —P— jelzi az itt támadó csapnyomást. Az 1. ábrabeli viszonyokra vonatkozóan 60 feltételezzük, hogy a tengely és a forgóles Ihordozó középvonala egybeesnek. Ily viszonyok között, az ulánaengedő szerv forgatónyomaték fellépése nélkül támasztja alá a tengelyt, mert ez a szerv, amint 65 említettük, elegendő szilárd és merev a csapnyomás felvételéhez. A 2. ábra hasonlóképen, azonban rézsútos tengelyállásban tünteti fel a viszór nyolcat. Az ilyen rézsútos tengelyállás ak- 70 kjor mutatkozik, ha valamely, a közönséges erőrendszeren kívüli erő eltéríti a tengelyt, de ilyen rézsútos tengelyállás már kezdetben is meglehetett. Míg ha a tengely és a forgóteslhordozó 75 középvonala egybeesik, vagy egymással párhuzamos, akkor a csapnyomás, amint az 1. ábra mutatja, la forgótesthordozó: —5— középpontján halad ál, addig rézsútos állásnál ez a nyomási középvonal 80 —;5— pontból —-5'— pontba, mégpedig a tengely lejtése értelmében, a 2. ábra. szerint tehát jobbra, tolódik el. E réven —P.a— forgatónyomaték keletkezik. Minthogy a rugalmas —-2— gerincalap defor- 85 máihaló, e forgatónyomaték folytán oly deformálódás keletkezik, amely a rugalmassági határon innen, vagy azon túlra eshetik, még mielőtt meg nem engedhető mérvben vennők igénybe a kenőanyagot 9( — vagyis azolajhárlyát —, azaz mielőtt ez a hártya átszakadna. A 2. ábrán oly mordon érzékeltettük ezt sémásan, hogy sí; —2— gerinclap idomuléképességét jelző hullámvonalat, az ezen lap nyomósziiárd- 9í ságát. és merevségét érzékel tetői, egyenes! vonalhoz képest rézsútosnak tüntettük fel. A forgólesthordozó, e deformálódás folytán, követi a tengely rézsútos állását és így a tengely küszöbnyomása végered- io( menyben nem sértheti az egymáson csúszó részeket, sem pedig berágódást nem! okozhat. A csúszófelületek, a találmány szerint szerkesztett csapágyban, már akármily csekély —P.a— forgatónyomaték fel- 10: léptekor, önműködőlég helyesen térnek ki és az ulánaengedő szerv reakcióerőiva! szemben új egyensúlyi állapot áll be. A 3. ábra az eddigi sémás módon mutatja a találmány oly kivitelét, amelynél IK a —4— külső gyűrű szerepel rugalmasan utánaengedőszervül. Ezt azzal érzékeltettük, hogy a —4— külső gyűrűt feltüntető, egyenes vonal mellé rajzoltuk a hullám-