129248. lajstromszámú szabadalom • Refraktométer zavaros folyadékok vagy kásás anyagok fénytörőképességének meghatározására

Megjelent 1942. évi március M 2-án. AAttíAK KIRALII SZABADALMI BIBOSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129248. szám. VH/d. oszlály. — Z. 2394. alapszám. Refraktométer zavaros folyadékok vagy kásás anyagok fényiörőképességének1

meghatározására. Carl Zeiss cég, Jena. A bejelentés napja: 1941. évi június hó 13. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi június hó 19. Folyadékok fénytörőképességének meghatározásához rendszerint refraktométert, tehát oly készüléket használnak, amelynél a vizsgálandó folyadék sík felülettel, ne-5 vezetésen mérőprizma, úgynevezett mérőfelületével érintkezik, mimellett a fény e mérőfelületen jelentkező teljes visszaverődésének határvonalát távcső látmezejében keresik fel. E vizsgálatokat általában két-10 féle eljárással végzik, amennyiben az említett határvonal helyzetét vagy áteső vagy visszavetett fényben határozzák meg. Az első eljárás jól alkalmazható színtelen vagy csak gyengén színezett folyadékok vizsgá-15 tatakor, míg a második eljárást erősebb színezésű folyadékok esetében alkalmazzák. A látmezőnek az áteső fényben sötétebb része visszavetett fényben világossá válik, mert ez a körzet a mérőfelület teljes fény-20 visszaverésének (totális reflexiójának) körzete. A mezőnek a másik, áteső fényben világosabb része visszavetett fényben kevés'bbé világos, mert a mérőfelület e körzetére eső fény egy része e folyadékba ha-25 tol és nem jut a távesőbe. Kitűnt, hogy az ismert refraktométerek kifogástalan vizsgálati eredményeket adnak, ha a vizsgálandó folyadékok tiszták. Zavaros folyadékok vizsgálatakor azonban 30 nehézségek adódnak, mert a mező sötétebb része a zavarodást okozó és a folyadékban lebegő részecskéken jelentkező fényelhajlás következtében világosabbnak látszik. A sötétebb rész e megvilágítása 35 a vizsgált folyadék zavarosságának mértékétől, valamint a megvilágítástól függ, tehát változó jelenség és bizonyos esetekben a határvonal mindkét oldalán a mező világosságában fennálló különbségeket teljesen kiegyenlítheti, úgyhogy a vizsgálat- 40 kor a határvonal nem ismerhető fel. A találmány célja e nehézségek kiküszöbölése és a találmány oly refraktométer, amellyel zavaros folyadékok is jó eredménnyel vizsgálhatók. Ezen túlmenően a 45 találmány szerinti refraktométerrel kásás, sőt szilárd, képlékeny vagy rugalmas anyagok, mint például viasz, vagy lágygumi fénytörőképessége is meghatározható. A találmány szerinti refraktométer 50 szerkesztésekor abból indultunk ki, hogy az a fény, amely a vizsgált (anyagban jelenlevő, a zavarosodást okozó részecskéken elhajlik, a méréshez felhasználható, míg 55 a mérőfelületen teljes mértékben visszavetett fény nem juthat a távcsőbe. A refraktométernek mérőhasábja van, melynek egy és ugyanazon síkra merőleges határolófelületei közül az egyik a fényt bevezeti, a másik a fényt kivezeti, míg a hasáb harmadik felülete a mérőfelületet alkotja és a vizsgálandó anyaggal érintkezik. A kitűzött feladat ilyen .szerkezetű refraktométerrel megoldható, ha gondoskodunk arról, hogy a mérőhasábnak a fényt bebocsá- 65 tó felülete a mérőhasáb mérőfelületé vei gyakorlatilag párhuzamos. A megvilágítás módja ez esetben a mikroszkópiában ismeretes sötét mezőmegvilágílással hasonlítható össze. 70 60