129239. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütési cső

2 129239. sítás végett két kimeneti elektródából állhat, melyekre a sugár egymásutáni eltérítésének megfelelően esik. Evégből, pl. nyíiásos elektródát helyezünk egy eLektródale-5 mez! elé ós e két kimeneti elektróda között esetleg egy harmadik gyűrűalakú elektródáról gondoskodunk. Ezek közül az elektródák közül az egyik szekundénelektrqnok kibocsátására alkalmas elektróda le-10 bet, mely elektronsokszorozó szerkezetiéi állhat összeköttetésben. Egy más megoldás szerint oly kivitelű egyetlen lemezelektróda is hasznosítható, melynek szekundereliektronkibocsátó képessége a le-U mez felülete mentén változó. Az elektronsugárkeltő berendezés egyik elektródája, mely virtuális sugárforrásként hat és/vagy a felfogóeszköz részét alkotó elektróda, rácsalakú lehet akként, hogy a 20 a teljes berendezés frekvenciasokszorozóként működjék. Az elektronsugár virtuális forrásaként működő elektródának és az elektronsugarat felfogó szerkezet elektródájának egybevágó alakú nyílásai vannak. 25 Lehetnek azonban az eleklronsugártkeltő berendezés virtuális elektronforrásként működő elektródájának és az elektronsugarat felfogó; szerkezet egyik elektródájának olyan alakú nyílásai is, melyek előre meghatáro-30 zott kimeneti hullámalakot eredményeznek. A találmány szerinti kisülési csőnél az elektronsugár útjában fékezőrácsok helyezhetők el. A találmányt részletesen a mellékelt raj-35 zok kapcsán ismertetjük, melyeken az 1. ábra a találmány fő jellemzőit hasznosító villamos kisülési cső általános elrendezésének, a 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés 40 egyik kiviteli alakjának vázlata, a 3. és 4. ábrák hossz- és keresztmetszetben a találmány szerinti különleges szerkezetű villamos kisülési csövet szemléltetnek, melynél az eleklronsugarat elté-45 rítő készülék az elektron erősítő készülékkel egyesített, az 5. ábra a találmány jellemzőit hasznosító oly villamos kisülési cső vázlatos elrendezése, melynek elek Ironsugárf elf ogő 50 szerkezete az erősítést szekundéremisszió révén létesíti, végül a 6. ábra a találmány tulajdonságait hasznosító jelfogó villamos kisülési cső vázlatos elrendezése, mely szerint két elek-55 tronlencse eredményezi az elektronsugár növelt eltérítését. Azl. ábrában léghíjas katódsiigárcsőnekl elektronforrása és eme forrással kibocsáltott elektronokat a 3 rekesz, pl. hasítékaiakú nyílásába összegyűjtő 2 elektronlen- 60 cséje van. Az elektronsugár a 3 rekeszen áthaladva a 4 és 5 eltérítő lemezek közé jut, melyeket tetszésszerinti elektrosztatikus ,vagy elektromágneses "összetétel pótolhat. Innen a sugár a 6 elektronlencsén 65 halad at, mely a 3 rekesz résének képét megnagyítja és oly beállítású, hogy ez a kép a 7—8 elektronsugárfelfogó szerkezethez tartozó 7 első antikatódán létesül. Ez az antikatóda rekeszként működik és az 70 elektronsugár egy részét felfogja. A második 8 antikatóda a sugár többi részét fogja fel. Az erősíteni kívánt feszültséget a 4 és 5 eltérítőelektródák közötti vezérlő íeszültsógkülönbségként vezetjük a készíü- 75 lékbe, mikoris a 3 rés képének e feszültségtől függő elmozgását a 6 lencse megnagyítja. Ha a résbe az 1 forrás felől érkező elektronok homogén módon ütköznek, továbbá, ha a 7 rekeszt olyan sík 80 alkotja, melyet a rés képével párhuzamos egyenes vonal határol, az cleklronsugárnak mind a 7 rekesszel felfogott egyik, mind pedig a 8 anlikalódával felfogott másik részének erőssége lineárisan és egymással 85 ellenbett irányban váltakozihik a 1 és 5 lemezekre adott vezérlőfeszültség függvényében és így a kiménéli áram 'torzításmentes mindaddig, amíg a rés képe a rekesz szélét el nem hagyja. A rés képének.90 és a 7 elektródát határoló egyenes vonalnak párhuzamosságát egyébként a rés képének forgását okozó különleges elektronlencsével is biztosíthatjuk, méllyel a kép a 7 elektródát határoló egyenes vo- 95 nallal pontosan párhuzamos helyzetbe hozható. Ha a 7 elektróda nyílásos lemez1, a torzítás kiküszöbölése végett elégséges, ha e nyílás alakzatai, továbbá a 3 rekesz; nyílásának alakzatai egymásra helyezhetők. 100 Az ,1. ábrabeli csőszerkezet különböző elemei a 2. ábrán vázlatosan szemléltetett elrendezés szerint állíthatók össze. A 10 elektronkibocsátó katódát a 9 fűtőszál hevíti. A kellő feszüUségeii tartott 11 elek- 105 Iroda a 12 ánóda résére összpontosítja az elektronokat. Az elektronsugár ezután a 13, 14 eltérítőelemek között halad, majd pedig a 15 hengerbe és innen a 16 henger belsejébe jut. A 15 hengerből a 16 hen- no gerbe való átmenet gyűjtő elektronlencse hatását eredményezi, ha a 16 henger feszültsége a 15 henger feszültségénél nagyobb. A 17 lemez az 1. ábrabeli 7 er-