129228. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőszerkezet elektronsúgárcső, kiváltképen Braun-féle cső rúdalakú közvetve fűtött katódájához

Megjelent 1942. évi március hó 2-án. i MAG

YXI KI RA LYI ^B|K~5Z^gA

MIHrBIRÖSÍG~" SZABADALMI LEÍRÁS 129228. szám. VH/d/j. osztály, — L. 8302. alapszám. Rögzítőszerkezet ielcktronsugárcső, kiváltképen Braun-féle cső rúdalakú közvetve fűtött Ikatódájához. Lícentía Patent-Verwaltungs-Gesellschaít mit beschränkter Haftung, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi február hó 14. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi február hó lé. E Lek tronsugár cs öveknél, kivál lkép en Braun-féle csöveknél különösen előnnyel alkalmaznak kerámiai tartólesteket. A közönséges elektroncsövekkel szemben kalód-5 sugárcsöveknél a katóda rögzítése szempontjából számos nehézség adódik. Egyrészt gyártási nehézségeket okoz, hogy az eleklronsugárcsövek katódái rögzílőszerkezeteivel szemben felállított pontossági kö-10 ve (élményeket kielégítsük, mert a mechanikai k öve leim ényekeii kívül még elektronoptikai követelmények is adódnak. Azonkívül a katódahordozó termikus viszonyainak a tartószerkezetbe való beépítése után 15 is olyannak kell lenni, hogy formálásnál és aktiválásnál minden Lovábbi nélkül lehetővé váljék, hogy az emissziós helyet a szükséges hőmérsékletekre hevíthessük anélkül, hogy a tartószerkezet kárt szen-20 vedne. Az ismeretes szerkezetek egyike sem elégíti ki e feltételek valamennyiét. Ha a katódát mechanikailag pontosan építettük be, iákkor az összeszerelése a tömeggyár-25 tásnál igen körülményes. Ehhez járul még, hogy a legtöbb katóda rögzítőszerkezetnek hátránya, hogy csak különös feltételek mellett tudjuk, — ha egyáltalában lehetséges, — a katódát helyesen formálni és akti-30 válni, anélkül, hogy a tartószerkeziet maradandó kárt ne szenvedne. A találmány olyan tartószerkezet elektroncsöveknek, kiváltképen Braun-féle csöveknek kerámiai testen rögzített, közvetve 35 fűtött rúd alakú, a kerámiai testre támaszkodó, emissziósréteggel ellátott sapkás kalődájához, amely szerkezet a fent emlí-telt fel tél eleket kielégíti. A találmány értelmében a katódát a kerámiai testhez, a kerámiai test és a katódának a sapkával 40 ellentétes végén elrendezett pereme közötti rúgó szorítja és a fűtődrót 0,1—0,5 mm-ig az emissziós réteg közelébe van vezetve. Ezzel a rendszabállyal az emissziós helynek nemcsak önműködően biztosítunk 45 jő ülést, hanem egyszerű formálást és aktiválást teszünk Lehetővé. Különösen előnyös effajta elrendezés olyan katódáknál, melyeknél a fűtődrótot 0,1—0,5 mm-ig az emittáló rész közelébe vezetjük, mert ezek- 50 nél a katódáknál az emittáló részhez való meleghozzávezetés olyan jó, hogy csak csekély melegveszteségek adódhatnak. Effajta kalódákal tehát nem kell igen magasra hevítenünk, úgyhogy a rögzítésre való rú- 55 gót arányalag erősen méretezhetjük anélkül, hogy a katóda szétszakadásától kellene félni. A rajz a találmány szerinti rögzítőszerkezet részben vázlatos kiviteli példáját 60 mutatja. Nikkelből vagy egyéb hordozó, munkaanyagból való 8—10 mm hosszú —k— csőből Levő katóda, mellső részén az —e— emissziós réteget hordó —a— sapka van. A katóda sapkájának hátsó! 65 —f— oldala felfekvési felületként használható. A kalódacsövjpcskét doboz alakú kerámiai test rögzíti. A katódát a kerámiai tartószerkezet mellső lemezének központos —b— furatában vezetjük, és a 70