129211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szekunderelektronsokszorozóval, valamint hozzávaló cső
129211. 3 ródás'u volna, Ezt azonban a negál ív feszültségű lévő —6— hengerrel akadályozzuk meg, mely az elektronokra a tengely felé irányított erőt fejt ki. E henger fe-5 szül tség ének megválasztásával egyben gondoskodás történt arról is, hogy az ily működésmód mellett elektronokat ne fogjon feh úgyhogy az —A2 — kimenet, ímint ahogy szükséges, befolyásolatian marad. E köve-10 telmény kielégítésére irányuló további, jóllehet kevésbbé biztos mód az, hogy az anódát már a katódarendszenek irányító hatása alapján elektronok nem érhetik. Ekkor szokásos módon a —7, 8, 9— rácso-15 kon vagy hálókon történik a sokszorozás. A —9—en kiváltott elektronok a nagy mértékben pozitív, most a sokszorozó anódájaként működő —16— hengerre jutnak és az —Aj— kimenetre kerülnek. A —14 -20 elektródára és a mögötte lévő térbe elektronok nem kerülhetnek, mert annak feszültsége a —2— katódához képest 25V-al negatív. A —14— elektróda másrészt ebben a fázisban egyúttal a —12— ka tód a 25 záró elektródájaként is működik, mert elektronjai a negatív feszültséget nem képesek legyőzni. Elértük tehát, hogy sem az —E2 — bemenet) sem az —A2 — kimenet nem befolyásolja a balról jobbra be-30 következő erősítést. Ha a —18— feszültségforrás sarkait felcseréljük, akkor a kapcsolás teljes részarányossága miatt az összes feszültség ä fordított sorrendben van a megfelelő elek-35 Irodákon (felső számsor a rajzon). A cső most pontosan a leírt módon dolgozik, azonban jobbról bal felé, mint erősítő, úgyhogy az —E2 —nél bevezetett jelet —A 3 — nél erősítve kapjuk. Az —'E1 — bemenet és 40 az —At — kimenet erre befolyást nem gyakorol. Ha a berendezés működtetéséhez az átvinni szándékolt jelekhez képest kellő nagyfrekvienciájú —18— váltakozó feszült-45 séget használunk, akkor az egyidejűleg mindkét irányban átvivőként működhetik. Lehetőleg derékszögű váltakozó feszültségnek —18—nál való alkalmazásával a hatásfokot megjavíthatjuk, mert ekkor az 50 elektródák potenciálja a fenti magyarázatban megadott két kívánt érték között ingadozik és ezt aránylag hosszabb ideig meg is tartja. A találmány szerint természetesen egyenáramforrást is alkalmazhass tunk —18—nál, melyet a mindenkor kívánt erősítési iránynak megfelelően kapcsolunk. Ettől eltekintve azonban az egész elrendezésen az erősílőirány vallásánál lehetőség szerint mechanikai változtatásokat ne végezzünk, hanem tetszőlegesen rö- go vid idő .alatt, tehát különösen egyetlen kapcsoló vagy relé működtetésével végezzük az átállítást. Az elrendezés adott esetben erősítőként használható az egyidejű távbeszélői- és táv- 65 i'róforgalomban, amikoris a bemenetet és kimenetet ismeretes módon esetleg transzformátorokon át kapcsolhatjuk ugyanarra a vezetékrendszerre. Az átkapcsolás egyenáramú feszültségű üzemnél kézzel vagy 70 relé révén is történhetik, melyet az első egyirányból jövő jel működtethet. A berendezés továbbá a szíekunderelektronsokszorozókban és távíróberendezésiekben szokásos segédeszközöket, különösképen ár- 75 nyékolásokat, áthidaló kondenzátorokat tartalmazhat az ütköző elektródák között és műhálózatokat. Elvben lehetséges továbbá, hogy a katódákal és adott esetben, sőt a vezérlő elektródákat is rákapcsoljuk 80 iái feszültségosztóra és a feszültséget a mindenkori erősítőiránynak megfelelően változtassuk. Emellett adott esetben a záró rács feleslegessé válhatik. Szabadalmi igénypontok: 85 1. Eljárás elektronáramok választás szerinti erősítésére két egymással ellentétes irányban, azzal jellemezve, hogy a szekunderemittáló ütközőelektródákkal ellátott soros sokszorozó ütköző fokoza- 90 tain,, a kívánt erősítési iránynak megfelelően, vagy az egyik, vagy a másik irányban engedjük át az elektronáramot. 2. Cső az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a 95 berendezés szimmetrikus, úgyhogy az, egyszerű átkapcsolás után, mindkét áthaladási irány közül bármelyikben való erősítésére működésre kész. 3. A 2. igénypont szerinti cső kiviteli alak- 100 ja, azzal jellemezve, hogy az, az elektródasor mindegyik végén katódát, előnyösen termikus katódát, vezérlőelektródát és vételielektródát tartalmaz. 4. A 2. igénypont szerinti cső kiviteli alak- 105 ja, azzal jellemezve, hogy a katódrendszerek úgy vannak kialakítva, hogy azok csupán az egyik korlátozott, előnyösen a csőtengelyhez képest szimmetrikus térszögben, emittálnak, például a Braun- no féle csöveknél használatos sugárelőállítórendszerek módszere szerint Webnél tvezérlőelektródaval.
