129209. lajstromszámú szabadalom • Kartotéklap

Megjelent 1942. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129209. szám. IX/a/b. osztály. — F. 7569. alapszám. Karloléklap. Flesch Miklós magántisztviselő, Turkeve. A bejelentés napja: 1935. évi október hó 31. A könyvelés nyilvántartására, rendezésére regisztereket és kartotékokat is használnak. A találmány célja, hogy a kettőt egyesítve kiegészítse az ú. n. ellenőrzéssel 5 s új, minden tévedést kizáró, kartoték létesítése. Az ismert megoldások olyanok voltak, hogy az »ABC«-nek egy-egy betűje csak egy lapon volt elhelyezve s azok mögé rakták a betűhöz tartozó lapokat vagy 10 pedig minden egyes lap el volt látva regiszterrel. Sem az egyik, sem a másik megoldás nem tökéletes, mert az első megoldásnál igen könnyen előfordulhatott, hogy pl. »B« betűs lap bekerült mondjuk a 15 »K« betűsök közé vagy fordítva s emiatt az összes lapokat át kellett lapozni, ami igen nagy időveszteség. A másik megoldásnál, ha az »ABC«-ben hátrább álló betűt mondjuk pl. a »K« betűt tettük a »B«* 20 betű közé, azonnal feltűnt, mert a »K« betű letakarta a »C«-től »K«-ig levő öszszes betűket, ha azonban pl. egy »B« betűs lapot tettünk a »K« betűsök közé, akkor az eltűnt, tekintettel arra, hogy a »K« 25 bet,ű mutatója eltakarta a »B« betű mutatóját. Ez esetben ismét végig kell lapozni az összes* kartotékokat, ami szintén időpazarlás. Ezzel szemben a találmány célja az, hogy 30 ha akár az »ABC«-ben előbb álló betűt a hátrább állók közé, akár megfordítva helyezzük el, az már az első pillanatban szembetűnő legyen s emiatt a könyvelési munkában fennakadás ne legyen, vagyis a kartotékokat téves behelyezés miatt ne 35 kelljen egy pillanatig sem keresgélni. A találmány lényege az, hogy minden lap, illetve kartoték két regiszterrel van ellátva éspedig a csatolt rajz szerint. Az egyik regiszter a lap egyik oldalának felső 40 részén vízszintesen van elhelyezve (1. ábra) s az »ABC« balról jobbra halad, a másik regiszter pedig a lap másik oldalán van elhelyezve s az »ABC« betűi fentről lefelé haladnak, (2. ábra). Az egyik olda- 45 Ion levő »ABC« kivágása úgy történik, hogy pl. az »A« betűs lapnál levágjuk »B« betűtől az összes betűket, »ABC« végső betűjéig bezárólag vagy pl. »K« betűnél levágjuk »L« ttelűtől egész végig az összes betűket az 50 »ABC« végső betűjéig bezárólag, (3. ábra). A másik oldalon levő »ABC« kivágása úgy történik, hogy a »B« betűnél az »A« betűt levágjuk, tehát »B« betűtől végig megmarad az egész »ABC« vagy pl. »K« betűnél le- 55 vágjuk az összes felette levő betűket, tehát a »J« betűtől visszamenőleg az »A« betűig bezárólag és így tovább minden betűt, (4. 'ábra). így tehát az egyik oldalon levő regiszternél az »ABC «-ben az illető bietű 50 után következő összes betűk le vannak vágva, míg a másik oldalon levő regiszteren az »ABC«-ben az illető betű előtt álló betűk vannak levágva. Ebből következik az eredmény éspedig, ha az »ABC«-ben 55 hátrább álló betűt teszünk az előbb állók közé, pl. »K« betűst a »B« betűsök közé,