129182. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagbefecskendező eljárás és szerkezet, főleg belső égésű erőgépekhez
4 129182. éri a teljes mennyiséget. Ez utóbbi nyílások a gyújtógyertyák felé vagy más irányba irányíthatók, abolis túlságosan dús, illetve túltelített keveréket létesítenek. 5 A bevitt mennyiség réteges elosztásának egy másik példaképem kiviteli módja kompressziós gyújtású erőgépeknél alkalmazr ható. Legyenek az alsó tárcsa nyílásai a kelő rülelen egyenletesen elosztva és legyenek igen kis keresztmetszetűek, vagypedig közepes átmérőjűek, különöskép finom résekkel. Ekkor igen kis mennyiségű tüzelőanyag kerül egyenletes elosztásra az égési 15 térben és igen híg keverék keletkezik. Miután ez a keverék önmagától meggyulladt, működésbe lép a másik nyíláscsoport és viszonylag rövididő alatt befecskendezi a felhasználandó tüzelőanyag mennyiségé-20 nek főrészét. Lehet természetesen egy harmadik nyíláscsoportot is alkalmazni, amely a tüzelőanyag főrészének az égési térbe történt betáplálása után fecskendez be tüzelőanyagot. 25 Mint látható, ezzel a módszerrel változtatni lehet a hengerbe táplált tüzelőanyag mennyiségét és ezzel igen pontosan szabályozni a nyomásnövekedés folyamalát anélkül, hogy értékes oxigén menne veszen-30 dőbe pusztán azért, mert nem lehet a tüzelőanyagrészecskéket egyetlen csoport befecskendezőnyílással és egyetlen tüzelőanyag-táplálási sebességgel tetszés szerint szétosztani, hololt a légfelesleg mennyi-35 sége több tüzelőanyag elégetését tenné lehetővé, túlzott hőmérsékletemelkedés nélkül. A pontos szabályozás nagyobb teljesítményt, illetve kedvezőbb fajlagos fogyasztást jelent. Nem kell továbbá mcgal-40 kudni a legkedvezőbb befecskendezési sebesség tekintetéhen a különböző időpontokban a nyomásnövekedés korlátozása miatt, mert a tüzelőanyagtáplálás mértéke a befecskendezési időszak alatt a szükség: 45 szerint változtatható. A 8—13. ábrák különféle bütyök-atako^ kat tüntetnek fel két fúvóka-tűszelep működtetésére, továbbá a szabad nyílások keresztmetszetét az idő, illetve a lorgattyú-50 szög függvényében feltüntető diagramokat, amelyekből az ugyanazon időre eső tüzel őanyagtáplálás mértéke látható. A 8. ábrán látható diagramban az abszcisszák a 26 bütykös dobnak a külön-55 féle terhelésekhez alkalmazkodó különféle helyzetiéit tüntetik fel a hajtótenge!lyen. A 9. ábra a két bütyök kiterített képe a 22 golyók feltüntetésével. A-tól B-ig az egyik nyíláscsoport befecskendezési időszaka fokozatosan növekszik, a másik 60 csoport zárva marad. Amikor a 26 bütykös dob a tengelyén a vízszintes B—G egyenesnek megfelelően elmozdul, a befecskendezés ideje változatlan'marad, azonban a második nyíláscsoport a vonalkázott 65 E, F, G háromszög szerinti működésbe jön, folytonosan növekvő tüzelőanyagmennyiséget fecskendezve be. Az: F, G vonal teljesen a C, D vonalon belül van, ami azt jelenti, hogy a be- 70 fecskendezés időtartamát a második nyíláscsoport működésbelépése nem növeli meg, csakis a tüzelőanyagtáplálás mennyiségét. A második csoport a fő tüzelőanyagtáplálónak tekinthető, míg az első elő- és 75 utóbefecskendezési: végez, mindez azonban ugyanazon forgat tyúszöggel mérhető állandó időszakon belül történik. Nagy terheléseknél a tüzelőanyag főrésze viszonylag rövid idő alatt kerül betáplálásra, kis 80 terheléseknél a táplálást a szabályozókészülék pontosan az üzemi feltételek szerint állíthatja be. A 10. ábra abban különbözik a 8. ábrától, hogy itt a nagy terheléseknél a máso- 85 dik nyíláscsoport folytatja a befecskendezést az első után. Az ehhez tartozó bütyköket a 11. ábra tünteti fel. A 12. és 13. ábrák olyan további elrendezést tüntetnek fel, amelynél az első nyí- 90 láscsoport állandó időpontban nyílik és fokozatosan később zárul háromnegyedterhelésig, a második csoport pedig, amely a fő befecskendezést végzi, fokozatosan korábban nyílik üresj áras tói kis terhel ó- 95 seknél, és a másik csoport után zárul háromnegyednél nagyobb terheléseknél. Természetesen mindenféle egyéb kombináció is létesíthető a kívánalmak szerint, ideértve kettőnél több bütyök és nyílás- 100 csoport alkalmazását. Sok esetben célszerű a legkedvezőbb kombinációt a mindenkori erőgépeken kísérletekkel megállapítani. Lehet másféle rendszerű elosztót is alkalmazni, valamint mechanikailag működ- 105 teteit befecskendező-szelepeket. Ezek azonban bonyolultabbak és nehezebbek. Bizonyos esetekben célszerűnek mutatkozik az először bevitt kisebb mennyiségű tüzelőanyagot az égési térnek viszonylag 110 kis részében szétosztani, a nagyobb menynyiséget pedig lényegében az egész égési .; térben, és viszonylag durvább szétosztásban.