129178. lajstromszámú szabadalom • Mozgóképvetítő készülék folyamatosan mozgatott filmszalaggal és a képvándorlás optikai kiegyenlítésével

/ 12IH 7 8. icrnyőn fokozatoísaai csökken. Azzal egyide­jűleg, hogy az —ia— filmkép az ablakon át lefelé és a tükör a fénykörzefből kimoz­dul, a következő b filmkép az ablak Körze-5 tébe jut és e kép mozgásának megfelelő kiegyenlítését a '"fénykörzetbe fokozatosan 'betolódó —11— tükör elforgása révén végzi. A b képnek az ernyőre való vetíté­sénél az utóbbi tükör felületének mindin-10 kább növekvő része működik közre, mí­nekfolytán a b filmképről vetített kép in­tenzitása ugyanabban a mértékben foko­zódik, mint ahogyan az —a— filmképről eredő és az ernyőre vetített kép intenzitása 15 csökken. A két egymásra következő a és b film­képnek egymásba olvasztásával a —14—• ernyőn létesített kép tehát állandó maxi­mális intenzitású. 20 Amikor ia —10— tükör a fénykörzetbe egészen ''betolódott, a b 'filmképhez hoz­zárendelt —1,1— tükör az egész vetítendő fénymennyiséget átvette. A tükörrendszer! eme helyzetében a —10— tükör azonnal ki-25 indulási helyzetébe billen vissza, majd a fénykörzetbe újból betolódik és forgásai révén a következő —a— filmkép mozgását a vetített fény fokozatosan növekvő részé­nek egyidejű átvétele mellett kiegyenlíti. 30 Egyidejűleg a —11— tükör a fénykörzetből kimozdul és hogyha ezenkívül legkülső helyzetét elérte, szintén kiindulási hely­zetébe billen vissza, amikoris e mozgás ellentétes irányban megismétlődik. 35 Eme a képszalagvándorlástői függő moz­gási szakaszokat a találmány értelmében a —24— vezérlőtárcsa révén idézzük elő, melynek a kerületén elrendezett —20 és 23— csapjai a —18 és 21— vezériőkarok-40 kai kapcsolatban a tükrök forgómozgását vezérlik, mimellett a tükrök oldalmozgását la —17— karral és —25— vezetőgörbével kapcsolatban álló —32— vezérlőcsap ve­zérli. 45 A 2. és 5. ábrán szemléltetett vezéri őr berendezéssel a képváltás és a tükörmoz­gás vezérlését lehetőleg egyszerű módon foganatosítjuk. Avégett, hogy a képván­dorlás pontos kiegyenlítését érjük el, a 50 billenőtükrök forgómozgásának pontosan a —6— szállítóhenger forgómozgása felének kell lennie. Azzal, hogy a billenőtengelyt akként rendezzük el, hogy az a —24— ve­zérlőtárcsa hengerfelületével összeessék, 55 miként ezt a 2. ábra mutatja, ezt az ösz­szefüggést minden további nélkül elérjük, amennyiben a vezérlőkarok által leírt ke­rületi szög fél akkora lesz, mint a —24— vezérlőtárcsa által azonos idő alatt leírt központi szög. 60 Á —18— és —21— vezérkarok végei csú­csosan és vékonyodóan vannak kialakít­va, ill. —19 és 22—!nél ívelt felülietekkel,1 melyek lehetővé teszik, hogy a —20 és 23— csapok abban az esetben, ha a —24— 65 vezérlőtárcsát lassan visszafelé fordítjuk!, a vezérlőkarok mellett elhaladhassanak. A vezérlőtárcsa forgása folyamán la, —19^ 22— rézselt felületeket a —20 ül. 23—t menesztőcsapokhoz a —39 és 40— rugók 70 szorítják és e felületek éle a tárcsa forgó­mozgásának egy része alatt a csapok men­tén csúszik, úgyhogy a —18 és 19— karok és ennekfolytán a —10 és 11— tükrök a tárcsa forgását meghatározott szög alatt 75 követik. Ha a —19 és 22—- rézselt felü­letek iszélei a megfelelő menesztőcsapokaít azután elengedik, akkor a —39 és 40— ru­gók hatása alatt azonnal a —34— karon el­rendezett —33— ütközőre pattannak vissza, 80 (amely mozgás a tükröknek határhelyze­tükbe való visszabillienésével jár. A tükröknek oldairányú előre és hát­ramenő mozgása akként megy végbe, hogy a —31— lemezrúgó végén elrendezett 85 —32— vezérlőcsap mozgása alatt a —17— összekötő darabot és azzal a —,15 és 16— tengelyeket magával viszi. A —31— rúgó ennekfolytán a —24— vezérlőtárcsa ten­gelye mozgásának megfelelő lengőmozgást 90 végez és ha e rúgó önfrekvenciáját a tük­rök előre és hátramenő mozgásának perió­dusszáma szerint pl. másodpercenként 24 képre hangoljuk, akkor elérhetjük, hogy a rúgó irányító ereje egész kicsire mére- 95 tezhető és a rendszer egészbe véve a lehető legnagyobb üzembiztossággal működik. A 3. ábra az optikai rendszer további előnyös kiviteli alakját szemlélteti, mely a fentebb ismertetett kiviteli alaktól abban 100 különbözik, hogy a —12— objektív által létesített virtuális képet, melynek mozgá­sát ia —10 és 11— tükrök egyenlítik ki, nem közvetlenül a —14— ernyőre vetít­jük, hanem először a —36— rekesz nyílá- 105 sábian leképezzük, amely előtt a görbe —3— filmpályából eredő optikai torzítás helyesbítésére való —37— hengerlencsef van és ezután az ekként helyesbített képet a —38— objektív révén-a —14 ernyőre: no Vetítjük. Annakfolytán, hogy az ablakban egyide­jűleg két a és b filmkép jelenik meg és

Next

/
Oldalképek
Tartalom