129149. lajstromszámú szabadalom • eljárás és gép kukoricaszár-töretek osztályozására, főként cellulóza és takarmány kiválasztása végett

2 129149. ban nem homogén alkatúak, újra fel kell dolgoznunk a most következő 5. pont szerint. 5. Azt az anyagot, amely nem hullott 5 át a 4. pontban említett rostákon, hanem visszamaradt rajtuk, szállítókészülékkel szedjük fel, amely a berendezés méretei és teljesítménye szerint, erőművi (csigás, szalagos, vedres, stb.), ío vagvpedig pneumatikus szállítómű lehet" 6. Azokat az anyagokat, amelyek áthullottak a 4. pontban említett rostákon, pneumatikus elkülönítésnek vet-15 jűk alá, ama sajátságuk alapján, hogy azok főként kéregből és bélrészekből állnak és ezen utóbbiaknak fajsúlya kisebb, mint az előbbieké. Az elkülönítést, jelentősebb teljesítményű beren-20 dezésekben, forgószéllel hajthatjuk végre, kis teljesítményű berendezéseknél pedig nagy intenzitású és kis sebességű légáramot szolgáltató ventilátorokkal fajtázunk. 25 7. A súlyosabb törmelék, amely a 6. pontban említett, pneumatikus szétválasztáshoz való légáramból aláhull, nehéz kéregelemekből és ásványi porból áll. Az egészet ferdén álló, finom ros-30 tára pergetjük, ahol az ásványi por könnyen kiválik. A rostán maradó és rajta összegyűjtött kéregtörmelékek oly cellulóza-anyagot adnak, amelynek értéke sokkal nagyobb, mint a feldolgo-35 zás előtt a száraké volt. A törmelék u. i. csupán csekély mennyiségű nemrostos elemeket tartalmaz, alfacelluloza tartalma azonban dús, még pedig kb. 10°/o-kal múlja felül az eredeti szárakét. 40 8. A könnyebb anyag, amely a 6. pontban említett, fajtázó légáramból kikerül, állati takarmányozásra alkalmas termék. Tápanyagtartalmának tápértéke a feldolgozás előtti szárakénak 45 kb. kétszerese. 9. Az 5. pontban említett rostákról lepergő anyagot takarmányul is hasznosíthatjuk, ahelyett, hogy visszajutatnók azt az aprítóba. 50 A rajz vázlatosan hosszmetszetben tünjeti fel az új eljárás foganatosítására való gép egyik kiviteli példáját. Ez a gép különösen alkalmas arra, hegy ne csak helyhez kötött üzemben 55 alkalmazzuk, hanem hogy ide-oda szállíthassuk, amint ez mezőgazdasági üzemek szempontjából kívánatos, hogy ne a nyers szárakat kelljen szállítanunk. A nyersanyag nagy része u. i. nem használható fel cellulóza céljára, ha- 60 nem a mezőgazdaságok rendelkezésére marad, ahol egyrészt alomként, másrészt pedig, kisebb mennyiségben, takarmányként hasznosítható. Az asztalként elrendezett végtelen 65 —A— szállítószalag keresztben viszi a szárakat a —B— apríLóhoz, amely fogas dobból és a vele együttműködő, ugyancsak fogas dobkosárból áll. A fogak, a dob forgása közben, a közéjük 70 került anyagot —b-b— szakaszon durván el aprítják. Ezután a centrifugális erő a —b-c— szakaszon, a következő —C— aprító, ül. bontó beömlőnyílásába juttatja az anyagot. Ez az aprító, 75 amely hasonló szerkezetű, mint az előbbi, —c-c— szakaszon tovább aprítja! és bontja az anyagoL, azután vízszintes, vagy majdnem vízszintes irányban, rendszerint a beömlőnyílás felett mint- 80 egy 1.50 m magasságban, kiveti azt a —D— rázóra. A rázó rezgőmozgást végez, amely ide-oda járó függélyes és ugyancsak ide-oda járó vízszintes mozgásból tevődik össze, úgy, amint ez a 85 közönséges cséplőgépek rázőszerkezelénél szokásos. A rázó lulajdonképen rosták sorozatából áll, amelyeknek rendszerint mintegy 200 mm hosszú rései áthullatják 90 az ennél kisebb méretű anyagrészecskéket és kiömlőhelyükhöz hányják az ennél nagyobb méretűeket. Azok a ítészek, amelyek nem hullanak át a rostákon, leginkább levelekből és vastag bél- 95 darabokból származnak. A —D— rázó rostáin áthulló anyagrészecskék, az —F— pályán, a vízszintesen ide-oda járó —G— rostára kerülnek, amelyet a gyakorlatban hosz- íoo szúkás, négyszögletű, mintegy 100x16 mm méretű rések törnek át. A —D— rázó rostáin visszamaradó anyag az —E— lejtőn pereg le és elkeveredik azzal az anyaggal, amely a 105 —G— rostán visszamaradva, e rosta alsó végén hömpölyög le. Mindkét helyről levéldarabok, bélrészek és görcsös töretek kerülnek együvé. A —G—- rostán áthulló anyag még a no következő —H— rostára kerül, befejező rostálás végett. A —H— rostán visszamaradó anyagot az —L— ventilátor