129127. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgőkör hangolásának vezérlésére

4 129127. •hangolás előidézte bárminő változásai az utóhangolási vezérlőben (19a diszk rimin ál o rb an) szab á ly o z ó fes zültsége t létesítenek, mely a —19b— vezetéken át 5 kerül a —22— cső vezérlőrácsához. Mivel a—22— cső anódköre a —23— oszcillátor rezgőkörével párhuzamosan kapcsolt és az anódáram az oszcillátorkör feszültségéhez képest fázisbau 10 90°-kal el van tolva, a —22— cső a rezgőkörrel párhuzamosan fekvő, változtatható látszólagos ellenállásként hat. A —22-- cső meredekségének a bevezet eIt frekvenciaszabályozó fészült-15 ség folytán fellépő változása tehát az oszcillátor frekvenciáját oly értelemben változtatja meg, hogy a közbenső frekvencia ia kívánt értékel megtartja. Az a veszély áll fenn azonban," hogy az 20 oszcillátorfrekvenciának a —25— átkapcsoló létesítette változásánál megzavartalik az utóhangolási körben keringő áram és az oszcillátor-körben fellépő feszültség közötti fázisszög. 25 A —22— cső kimeneti árama és az oszcill álorl'eszül! ség közöl ti fázisszög nagyságái az alábbi tényezők határozzák meg: 1. Az os/.cilláforf'rekvenciánál a —13— 30 ellenállás impedanciájától és az ezen ellenállással, párhuzamosan kapcsolt -~-l 1 -- kapacitástól eredő fázisszög. 2. A —22— cső katődja és a földiközölt fekvő impedanciától eredő íázis-35 szög. 3. A --22— cső vezérlőrácsa és anódja, valamint a —23— oszcillátorcső árnyékolórácsa és anódja közötti látszólagos vezetőképességtől eredő szögek. 40 A fenlemlítell három értéket az őszei llálorfrekvenciának változásai befolyásolják; emellett a látszólagos meredekségtől függő két szög nagysága az anódhoz és az árnyékolórácshoz veze-45 tett egyenfeszültség változtatásával nagy körzetben változtatható. A találmány szerint a —23— és —22— csövek anód jajhoz és árnyékolórácsaihoz vezetett egyenfeszültségeket, 50 —42— kapcsoló segélyével, úgy választjuk meg, hogy kiegyenlítsék az utóhangolási szervként működő csőben keringő, az oszcillátor frekvenciaváltozása folytán létesített áram fázisszögének 55 változását előidéző befolyásokat. Tegyük fel pl., hogy bizonyos, kívánt feszültség létesítésére a —25— kapcsolóval a —26— induktivitást kapcsoljuk az oszcillátor rezgőkörébe és hogy a feszültséget a —42— kapcsoló segélyé- 60 vei a —39— ellenálláson át, +B forrásból vezetjük a —22—és —23— csövek anódjaihoz és árnyékolórácsaihoz. Emellett .egyelőre ne vegyük figyelembe sem a —22— és —23 csövekben ki- 65 bocsátott elektronok mozgási idejének befolyását, sem pedig az impedanciákat, a —44— kapacitás kivételével. Ekkor az oszcillátorfeszültséggel fázisban levő áram folyik át a —44— kapacitá- 70 son és a —22— cső vezérlő elektródáján oly feszültség lép fel, mely fázisban 90°-kai marad el az oszcillátorfeszültség mögött. A —22— cső anődárama ekkor a helyes 90°-os fázisszögben van 75 az oszcjllátorfeszültséghez képest. Ha azonban megfontolásainknál az elektronoknak a —23-- csőben való mozgási idejét is figyelembe vesszük, akkor a 23— anódárama is visszamarad a 80 vezérlőfeszültség mögött. A —22— cső katódja és a föld között fekvő impedancia, különösen a —37— induktivitás e fáziseltolódást növeli. Ez esetben a szükséges korrekció úgy létesíthető, 85 hogy a —44— kapacitás látszólagos ellenállása befolyásának egy részét a —23— cső anódkörében fekvő —43— ellenállással kiegyenlítjük. Ha a —25— kapcsoló helyzetét, más 90 hangolási induktivitás, pl. a —27— induktivitás kiválasztására megváltoztatjuk, hogy ezáltal más oszcillátor-frekvenciát "kapjunk, amely nagyobb a —26— induktivitás létesítette i'rekven- 95 cián ál, akkor az elektronok mozgási idejének, noha abszolút ériéke nem változott, nagyobb befolyása lesz, mert most már a keltett hullám periódusának nagyobb törtrészét teszi. Ebből a 100 —23— oszcillátorcső kimeneti árama és a —22— cső anődárama és az oszcillátor feszültsége közötti fáziseltolódás növekedése következik. A —43— ellenállás ekkor túl nagy lesz a —44— 105 kapacitás létesítette fáziseltolódás kiegyenlítésére. A találmány szerint a fázisszögnek mindkét változását a — 42— és —25— kapcsolók egyidejű működtetésével kompenzáljuk. A felvett példa- 110 ban ekkor más, nagyobb üzemi feszültséget kapcsolunk be, miáltal az elektronok mozgási ideje megrövidül és ezáltal a megváltozott látszólagos meredek-