129119. lajstromszámú szabadalom • Deciméterhullámokhoz való hangolható Lecher-féle rezgőkör

2 129119. alakját a rajzban tüntettük fel. A 2. ábra az egyik kiviteli alak felülnézete. A 3. ábra a 2. ábra A—B vonala menti metszet. A 4. ábra a 3. ábra C—D vonala menti 5 metszet. A forgathatóan ágyazott alkatré­szeket a 3. ábrában nem tüntettük fel. Az 5. ábra a második kiviteli alak felülnézete. A 2—4. ábrákban feltüntetett kiviteli] alak­nál a kondenzátort mint háromrétegű kon-10 denzátort képeztük ki, melynek .fegyver­zeteit a Lecher-féle rendszer két megvas­tagított plánparallel, fémes —a— és —b! — része alkotja. A dielektrikumot kétplánpa­rallel csiszolású, forgathatóan ágyazott, 15 célszerűen kerámiai anyagból éspedig elő­nyösen adalékként a rutil néven ismeretei titándioxidot tartalmazó anyagból készült —c— és —d— tárcsa és a két —e— és —f— levegőréteg alkotja. Kerámiai anyag 20 helyett más anyagot is alkalmazhatunk, sőt bizonyos körülmények között a két bütykös tárcsát fémből is készíthetjük, ha a feszültségviszonyok ezt megengedik. Ez esetben a dilektrikumot csak az említeti 25 két levegőréteg alkotja. A két bütykös tárcsa az hs és L 2 Lecher­féle vezetékek B! szimetriasíkjában fek­szik. A golyóscsapágyakban ágyazott és kerámiai anyagból készült W tengelyeket 30 egymással a rajzban fel nem tüntetett fo­gaskerekek útján kapcsoljuk, mimellett a W tengely közül az egyik a hajtó tengely. A fogaskerékhajtóművet úgy képezzük ki, hogy a kondenzátor szabályozásakor a két 35 bütykös tárcsa, a két Lecher-féle vezeték szimetriasíkjára vonatkoztatva, e síkhoz egyforma mértékben közeledik, illetőleg attól egyforma mértékben távolodik. A 2. ábrában szaggatott vonalakkal lün-40 tettük fel a tárcsáknak azt a helyzetét, amely a legnagyobb kapacitásértéknek fe­lel meg. A 3. ábrából felismerhető a ke­rámiai anyagból készült W tengely, az L, és L2 Lecher-féle vezetékek —a— és —b— 45 megvastagított szakaszai és a Lecher-féle vezetékek B' szimetriasíkja. A 1. ábrában az Lj és L2 Lecher-féle vezetékek —a— és --lí—. megvastagított részeit kereszt­metszetben ábrázoltuk. Ebben az ábrában 50 ugyancsak feltüntettük a Lecher-féle rend­szer Á' és B' szimetriasíkjait. A Lecher­féle Lt és L 2 vezetékek az A' szimetria­síkban feküsznek és az erre merőleges B' síkhoz részarányosán vannak elrendezve. 55 Az 5. ábra egy másik kiviteli alak váz­lata. Ennél a kivitelnél a Lecher-féle L: és; L2 vezetékek, kettős kondenzátor egy­egy fegyverzetét alkotják. A Lecher-féle rendszernek a rajz síkjára merőleges C szimetriasíkjátől kétoldalt, részarányosán 60 rendeztük el a kondenzátor R} és R 2 , egy­mással szemben mozgatható alkatrészeit, melyeknek egyik szélső helyzetét teljes vo­nalakkal, másik szélső helyzetét szaggatott vonalakkal ábrázoltuk. A részarányosság 65 a Lecher-féle rendszer két egymásra merő­leges szimetriasíkjára vonatkoztatva ennél a kivitelnél is teljes. Az 5. ábra jobboldali részében egy má­sik lehetséges kiviteli alakot tüntettünk 70 fel, amely a fent leírttól abban különbözik, hogy ennél a kettős kondenzátor két forgat­ható alkatrésze a Lecher-féle vezetékeken kívül fekszik. A forgatható alkatrészek itt is ellentétes értelemben úgy mozognak, 75 hogy forgásuk közben a C szimetriasíkhoz azonos mértékben közelednek, illetőleg attól azonos mértékben távolodnak. Ennél a megoldásnál a frekvencia a szórási kapa­citás változása következtében változik meg. 80 A bütykös tárcsák anyagának dielektro­mos állandóját, valamint a tárcsáknak nagyságát és alakját, továbbá a légrés vas­tagságát, a vezetékek megvastagított fémes részeinek nagyságát és alakját a minden- 85 kori követelményeknek megfelelően vá­lasztjuk meg és a kondenzátornak a fe­szültségi görbe kihasasodásához viszonyí­tott más és más elhelyezésével adott hatá­rok között tetszőleges frekvenciaváltozá- 90 sokat érhetünk el. A kerámiai anyagú tár­csák alakjának és a megvastagított vezeték­részek alakjának megfelelő megválasztásá­val az elforgás szöge és a. frekvenciaválto­zás között minden kívánt összefüggést el- 95 érhetünk. A 2 I. ábrákban feltimletell ki­vitel kísérleti célokra történt megvalósí­tásával 20 cm-es hullámoknál nehézség nélkül értünk el 1390 MHz-től 1500 MHz-ig terjedő frekvenciaváltozást, mimellett az 100 1400 MHz--1500 MHz-ig terjedő körzetben a frekvencia és a forgásszög közötti össze­függés 1 MHz eltéréssel lineáris volt." Ez az eredménj- rendkívülinek mondható és minden eddig ismert kondenzátorszerke- 105 zettel elért eredményt messze felülmúl. Az adó emellett teljesen stabilan dolgozott, amit egyebek között az egész frekvenciakör­zetben gyakorlatilag állandó anódáram igazolt. 110 A találmány szerinti hangolható rezgő­kör igen egyszerű módon állítható elő és gyártása közben nem kell oly messzemenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom