129108. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső
Megjelent 1942. évi'február hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129108. szám. VH/tf. osztály. — L. 8366. alapszám. Braun-féle cső. C. Lorenz Aktiengesellschaft cég, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 28. — Németországi elsőbbség«: 1940. évi március hő 29. A találmány oly Braun-féle cső, amely egyszerűen készíthető és amelyben az elektronkibocsátó katóda és a vezérlőelektróda köze nagy pontossággal van mcg-5 határozva. A találmány szerinti cső cleklronkibocsátó katódájának gyűrűalakú pereme van, amely egy.közte ós a vezérlőelektróda között elhelyezett köztartónak feszül. 10 A csatolt rajz a találmány kiviteli példáját szemlélteti. Egyszerűség kedvéért a Braun-féle cső rendszerének csak az R burarészben levő része van ábrázolva. A katóda elektronkibocsátó E rétege 15 szélein kissé hátrahajlított P lemezen van. Az S vezérlőelektróda szigetelő anyagú Ii testen nyugszik. A vezérlőelektróda közepe az ábrán be van nyomva a katóda felé, de ennek az alaknak a találmány szempont-20 jából nincsen jelentősége. A vezőrlőelektródának köziepén A nyílása van, amelyen át az elektronok áthatolhatnak a vezérlőelektródán. A P lemezt a lemez alakjának megfelelő B kivágással ellátott szige-25 telőanyagú I2 test az I x testre szorítja. A lapos spirális alakú és szigetelőanyagba ágyazott H fűtőtekercs az I2 testben van elhelyezve. A P lemez szélének hátrahaj -lítása oly mérvű, hogy már a rendszer 30 összeszerelésekor bizonyos feszülés adódjék, amely a lemezt az Ix testre szorítja. Ha a katóda felmelegszik, akkor ez a nyomás erősbödik ugyan, de a P lemez és az S vezérlőelektróda köze változatlan marad, 35 mert a P lemez nem tágulhat felfelé, hanem csak oldalvást, feltéve, hogy a B kivágás kissé nagyobb a lemez átmérőjénél. Ilymódon elérjük tehát, hogy az elektronkibocsátó réteg ós a vezérlőelektróda köze a Braun-féle ciső üzemi hőmérsékletétől 40 függetlenné válik. A találmány lehetővé teszi továbbá, hogy e közt nagyon kicsinyre méretezzük, ami gyakran lényeges előnyt jelent. Előnyös végül az is, hogy az elektródarendszer magassága nagyon csekély, 45 minek folytán a cső hossza csökken. A P, E katódának az ábrázolt lemezalak helyett más alakja is lehet, feltéve, hogy az Ix és I 2 testek közé befogható gyűrűalakú pereme van. A katóda középső ré- 60 sze például töloséralakú lehet, mimellett az elektronkibocsátó réteg a tölcsér csúcsán lehet elhelyezve; a vezérlőelektródát ez esetben sík elektródaként alakíthatjuk ki. Ily kúpos alakú katódának az az elő- 55 nye, hogy csúcsán térsűrűsödós létesül, melynek következtében a fő elektronkibocsátás mindig 0 csúcson jön létre, úgyhogy az elektronkibocsátó: anyagot nem kell oly pontosan egyenletesen felrakni a 60 katódára, mint különben. Az Ix és I 2 testek összetartásának módja ós a vezérlőelektróda rögzítésének módja az I± testen nem fontos. Például összefoghatjuk az egész tömböt kívül átkaroló C 65 kapcsokkal. Ha az Ix és I 2 testek külső átmérője azonos, mint az ábrázolt példa esetében, úgy a két testet fémből, üvegből vagy szigetelőanyagból való közös D hen-
