129053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajnak bányászati úton való kitermelésére
6 129053. játba csurgó olaj a (!)) olajcsalornába gyűlik össze, és onnan vagy közvetlenül, a mellette bizonyos távolságra elrendezett (10) szűrőkulakba folyik, melyekben a (11) 5 hyomőkészülékek vannak elrendezve. A (11) nyomókészülékek például sűrített levegővel működnek, mely a (12) levegővezetékből áramlik hozzá és e készülékek a gőzcsapadékedények elve szerint dol-10 goznak, amikoris a felgyülemlett olajat szakaszosan szorítják a (13) olajvezetékbe. Az ól aj szállítás e módjának a szivattyús szállítással vagy más eszközökkel szemben rendkívül nagy előnyei vannak. 15 A találmány értelmében az olajelőkilcrmelést és szükség esetén a vájat előrehajlását úgy végezzük, hogy a kőzet a vájatvégen ne legyen többé úszó állapotban, hanem annyira állóképes legyen már, hogy 20 a vájatvég kidúcolását megtakarítsuk és a kidúcolás helyett a vájatot úgy hajtjuk előre, amint azt az 5. ábra mulatja száraz kőzet esetére, ahol a (14) kőzettövet mindenekelőtt meghagyjuk addig, míg a se-25 gédművelés, majd a vájat főművel és kitámasztva nincsen. A mód, ahogyan ezt az állóságot a kőzet olajvezelésének függvényében elérjük, grafikonszerűen ábrázolva a G. ábrán vázlatosan látható. 30 A fi. ábrán az olaj tartalom a vízzel együtt súlyszázalékokban van az abszcisszára felrakva, míg az ordinálán a rétegenként! előrehajtási teljesítmény van felrakva. Az ábrából minden további nélkül megálla-35 pítható, hogy az előrehajtási teljesítmény mindenekelőtt a lelőhely csökkenő olajtartalmával egy maximumig növekszik, még pedig ez a legkedvezőbb előrehajtási teljesítmény kb. 15—10 <y0 olaj tartalomnál 40 van. Ha az olajtartalom még jobban e halár alá süllyed, akkor az előrehajtási teljesítmény ismét jelentős mértékben csökken, minthogy ekkor a kőzet kiaknázhatósága is rosszabb lesz. A találmány 45 szerint tehát az olaj el őkitermelési és a vájat előrehajlását olymódon végezzük ás hagyjuk abba, hogy az olaj településnek a rajzban példaképen 15 és 10 °/o közötti legkedvezőbb nedvességtartalma legyen, 50 melynél az állandóság a találmány szerint a legjobb.' A 15 o/0 -, aS) illetve 10 o/o-os határértéket természetesen nem kizárólagosnak értjük, mert ezek az olajtelepek mindenkori természete szerint erősen in-55 gadozhatnak. így például finomszemcsés homok már nagyobb olajtartalom melleit is átlós, míg durvaszemcsés olajoshomoknál az olaj előtermelését tovább1 kell folytatni, hogy ugyanazt az állandóságot letérjük. A pontos határok tehát a minden- 60 kori üzemi viszonyoktól függnek és fontos emellett az is, hogy a váj a tr eridszeren át az előzetes olajkitermelést a fejtés előkészítése végett addig végezzük, hogy az olajtelepülési hely közvetlen munkábavételére 65 is; még fejtése által is ezt a kedvező állóságot elérjük, melynél még szorosan a kőzet lulajdonképeni folyáshalára alatt vagyunk. A (7) ábrán ismét (1) jelöli a kőolaj- 70 települést, (3) az aknát ós (4) a kereszlvágalos feltárást. A lulajdonképeni fejtési területet a (15) lecsapolővájatokkal szakaszokra osztjuk, melyek távolsága az üzemi viszonyokhoz igazodik és melyet úgy 75 választunk meg, hogy a fejtés számára a 6. ábrán szemléltelelt legkedvezőbb állóságot kapjuk. Ezulán kezdjük megfelelő eljárások szerint a Lulajdonképeni fejtést, példaképen, mint ahogy (l(>)-nál jelezve 80 van, pásztafejlés módjára. A (17) fúrólyukon át visszük be a külszínről a berakó- és egj^éb anyagot. A 7. ábrán szemléltetett példaképen! kiviteli alaknál fentről kiindulva, illetve előrehaladva végezzük a fej- 85 lést, mert a szemléltetett példaképem kivileli alaknál az olajlelőhely ezen része a lecsapolás révén a fejtésre már alkalmas. Elképzelhető természetesen oly üzemi viszonyok is, melyeknél a fejtést 90 mindenekelőtt az olaj település alsó részén kezdjük meg. Mint ahogy a 8. és 9. ábrák mutatják, énnél, a példakén ti kiviteli alaknál a munkába vett egyes fejtési pontok lényegében 95 a kőszénbányászatnál szokásos pásztafejléshez hasonlóak. Az ábrák jelölése szerint (18) a fejtési terület, a (19) közlekedő- vagy szállító terület és (20) a berakójterülct. A (19) területen a szállítás célszerűen a (21) 100 szállító szalaggal történik, míg a (20) területen a berakó anyagot előnyösen a (22) rázócsúsz la tóval visszük be. A fejtést az oldalon hasonlóképen kezdjük, mint ahogy az 5. ábra szemlélteti, még pedig úgy, 105 hogy az egyes fejtési szakaszok között mindenekelőtt, a fejtés oldalán a (23) kőzetlábakat meghagyjuk, amíg a teljes kiépítés, a fedőkőzetben cseglye ácsolaltal, el nem készült. Csak ezután távolítjuk 110 el a (23) lábakat, valamint adott esetben a fejtés oldalán egy deszkázatot, aszerint, amint ezt az üzemi viszonyok megkövetelik. Rendkívül fontos emellett, hogy a
