129011. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérőeszköz, különösen ismétlődő mérésekhez
129011. 3 egyenesvonalú korlátozott mozgási szabadságát visszanyeri. Az eszköz ezzel a sorozatos mérésekhez be van állítva. Ahhoz, pl. hogy a 4. ábrában vonalkázott rajzolt ket-5 iősvillát-megmérjük, a —13— mérőorrokat a villa nyílásába bevezetjük és a finombeállítások segítségével addig toljuk szét, míg azok a villa falaira ráfekszenek. A finombeállílást először a baloldali orrpár-10 nál és ezután a jobboldalinál végezzük el. Mivel utóbbi a —3— tolókához képest korlátozottan mozgatható, a tolóka felső része a villaközéptávolság mereteitérésének megfelelően beállítódik. Az eltolódás mértékét, 15 azaz a villa közép távolságában mutatkozó hibát a —17— mérőórán leolvashatjuk, .míg a —1(5— mérőórák a villák résbőségében mutatkozó mérefehéreseket jelzik. Ezzel a mérőberendezéssel is, — mely ugyanazon 20 a gondolaton alapszik, mint az 1—3. ábrák szerinti — hasonló részeken tetszésszerinti számú sorozatos méréseket végezhetünk el egymásután anélkül, hogy újabb beállításra volna szükség. 25 A (5. ábra szerinti lyuktávolságmérő elrendezése szintén megfelel a fentebb ismertetett két kiAáteli példának. Az — 1— főmérőrúd irányában korlátozottan mozgatható —11— úszótolókának ebben az 30 esetben még egy második ugyancsak úszótolókaként kialakított —20— keresztirányú tolókája van, mely az első úszótolóka mozgási irányához képest keresztirányban korlátozottan mozgatható. Ezáltal lehetővé vá-35 lik, hogy a mérőeszköz egyszeri beállítása után ne csak a munkadarab síkjában levő két lyuk távolságát mérhessük, hanem ezen felül a furatok és hasonlóknak azokat az oldalirányú eltéréseit is megállapíthassuk, 40 melyek a munkadarab említett síkján kívül fekszenek. Emellett célszerű lehet egy vonalzón két tolókánál többet elrendezni. Termesztésen a —20— keresztirányú tolókát is alkalmas mérőeszközzel, pl. mérő-45 órával látjuk el. A 7. és 8. ábrák" a gyűrűs úszótolóka kiviteli példáját mutatják. Ez csatlakozást mérő alakszer több csatlakozási pont eltéréseinek az egyidejű mérésére. A repülőgép építésből vett esetben egyide-50 jűleg négy csatlakozópont távolságát, valamint keresztirányú távolságát kívánjuk lemérni. Ez a csatlakozást mérő alakszer négy különlegesen kialakított mérőtestből, úgynevezett pólustestből áll, melyek a 55 —21— keret —22— szemeiben úszóan, azaz gyűrűalakban korlátozottan mozgathatóan vannak vezetve. A pólustestek a L -23— alsó ínérőtagból, a —24 — felső mérőlugból, a —25— alsó golyóscsapágyból és a —26 — felső golyóscsapágyból vannak összetéve. 60 Az egyes részek egymással össze vannak csavarva, illetve iazokat a —27— csavarok tartják össze. A —'28— rugók tengelyirányban némi utánengedést engednek meg. Ezáltal elérjük, hogy az egész pólustest a 65 —22— szemen belül minden irányban korlátozottan mozoghat. A —29— gyűrűsanyával, mely a —30— kúpos felületen támad!, a pólustestei a - -22— szemhez képest központosíthatjuk és rögzíthetjük. 70 A —32— mérőrudak —31— rúdfejei a —26— golyóscsapágyban könnyen mozgatna lóan játékmentesen vannak ágyazva és a -33— zárótáresával biztosítva. A p'óhistesttő] pólustestig egyenes Vagy kereszt- 75 irányban terjedő —32— mérőrudak osztottak és a hosszkülönbségek jelzésére való közbeiktatott —34— mérőóráik vannak. A —23— és —24— mérőtagok alakja a mérendő csatlakozási pontokhoz idomul és 80 homörúgömb, kúpalakú vagv hasonló lehet. • ,'- ; ' •'• .•'""'." Az alakszert különböző csatlakozási pontok előírt mértékének egyidejű méréséhez a —29— központosító gyűrű meghúzásával 85 egyszer állítjuk be, miáltal a pólusmérőtestek a —32— szemekhez képest körkörösen állítódnak be. Ebben a helyzetben, melyben valamennyi méret előírt értékű, valamennyi mérőórát nullra állítjuk. Hiasz- 90 Hálát előtt a —29— központosítóanyákat ismét annyira lazítjuk, hogy a pólusmérőtagok minden irányban korlátozott mértékben könnyen mozoghassanak. A mérőműveletnél az alakszert pólusmérőtesteinél fogva a mérendő csatlakozórészekre helyezzük. A mérőtagoknak a csiatlakozórészekhez idomuló alakja folytán az egyes mérőtestek az egyes csatlakozórészekhez képest központosán állanak be. 100 mivel korlátozottan mozgathatóan vannak ágyazva. Az egyes csatlakozópontok méreteiben mutatkozó eltéréseket a mérőórák mutatóik megfelelő kitérésével jelzik. A leírt mérőberendezés egyszeri felrakásával vagy odatartásával, tehát az egyes mérések egyes láncolatát takarítjuk meg, melyeket adott esetben egymáshoz képest ki is kellene értékelni. A korlátozottan moz-110 gatható mérőtagok alkalmazása tehát tekintélyesműszaki előnyt jelent, amennyiben a mérést 'egyszerűsíti, időben megrö-
