128971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fonalcséve fonalak rezerválására, valamint különösen műrostfonalak festésére és berendezés a fonalcséve előállítására
2 ii*#?i. lődik, mint ia feszültség alatti csévélésnél és a cséve a normálisnál puhább lesz. A fentiek szerint tehát egy bizonyos meghatározott csévélőgépnél a találmány 5 sziempontjáből puha az a cséve, melynél a csévébe elméletileg maximálisan bevihető fonalsúly százalékban kifejezett tényleges fonalsúly kisebb, mint a meghatározott fonalfeszültség melletti csévéléssel kapott, 10 ugyancsak a maximális fonalsúly százalékában kifejezett tényleges fonalsúly. A feltaláló kísérletei arra a meglepő eredményre vezettek, hogy már néhány százaléknyi eltéréssel kiváló eredmények 15 érhetők el. így pl. 20-as angol számozásúi normálisodratú pamutláncfonal esetén a találmány iszerinti »puhasági szám« 15«o táján van, míg ugyanebből a fonalból a feszültség alatti szokott csévéléssel készült 20 cséve puhasági száma kb 18o/o. E csekély eltérés ellenére la találmány szerinti puha cséveket a kezelő fürdők tökéletes egyenletességgel átjárják és az eredmény azt mutatja, hogy a csévén levő egész fonal-25 mennyiség rezerválása vagy átfestése végig homogén és egyenletes. A puhaság határát az szabja meg, hogy a fonal az orsón szabályos csévealakot.vegyen fel és azt az üzemi maximális igény -30 bevétel mellett teljes biztonsággal meg is őrizze. Ezt biztosítandó, a csévélést előnyösen úgy végezzük, hogy a csévének belső magját puhára, tehát a fonal feszültség csökkentésével vagy teljes meglazításával, 35 míg ia külső rétegeket bár jelentékenyen, a iszokásos érték alatt, de mégis némi feszültséggel csévéljük. így a cséve, anélkül, hogy a puhaság adta kedvező tulajdonságait elveszítené, keményebb külső burko-40 latot kap, mely a belső puha magot öszszetartja. A tapasztalat azt mutatta, hogy a puha belső mag célszerűen a cséveálmérő y3 — 1 / 2 részére terjed, de a találmány nincs erre a számszerű adatra kor-45 látozvia. A mellékelt rajzon a találmány közelebbi ismertetése céljából példaképen ismert csévélőgépet tüntettünk fel, mely arra való, hogy a fonodában előállított csévékről, 50 úgynevezett kopsz-okról a fonalat a szövőüzemekhez alkalmas csévékre tekercseljük át. A találmány ez utóbbi csévékre vonatkozik és a rajz a példakép ábrázolt gépnek a találmány megvalósításához szük-55 séges módosításait, mint kiviteli példákat mutatja. A találmány azonban nem szorítkozik az ábrázolt géptípusra, hanem általában puha fonalcséveknek bármilyen csévélqgépen való előállítására kiterjed, A rajzon az , 1. ábra a csévélőgép vázlatos oldalnézete, ia 2. ábra a fonalvezető nagyobb léptékű nézete, ia 3. ábra a tulajdonképeni csévélőszerkezet nagyobb léptékű elölnézete. A 65 4. és 5. ábra a csévélőszerkezet egy részletét két különböző helyzetben mutatja, végül ia 6. ábra a találmány értelmében példakép „ alkalmazható kiiktatószerv oldal- és felülnézet«. Az ábrázolt rendszerű csévélőgép eddigi megoldásánál a fonal a gép (1) állványában ágyazott és az eddig használatos helyzeté- 75 ben az 1. ábrán vonalkázoltan rajzolt (2) kopszról a (3) fékszerkezeten át lialadt az (5) tengely körül nagy sebességgel forgó (4) szálvezelőhöz. A fékezést, pí. a fonalra nehezedő tárcsaalakú súlyok létesítik; ezek 80 számának változtatásával a fékezés fokát; be lehet állítani. A 3. ábra a (4) szálvezetől, valamint a csévélőszerkezetnek lényeges részeit nagyobb léptékben mutatja. A fonalat a (6) §5 tengelyen lazán forgó (7) orsóra csévéljük fel. A (6) tengely a kengyelalakú (8) tartóban van ágyazva, mely a gép állványában helytállóan rögzített (9) tengelyt a hozzáerősített hüvelyekkel körülveszi és a (9) g0 tengely körül kilendíthető. A 3. ábrán a (7) orsó még üres és ebben laz állapotban saját és tartószerkezete önsúlyának hatása alatt lazán a (10) tengelyre fekszik. A (11) fonal, miután a (1) szélvezetőn áthaladt, 95 a (10) tengelyt megkerülve, a (7) orsóra csévélődik. Az 1. ábrán a kész (12) cséve látható. A (11) fonal csévélési feszültségét a (7) orsó és tartószerkezete önsúlyán felül az 100 ábrázolt rendszerű gépnél még segédszerkezet is biztosítja, mely a 4. és 5. ábrából látható. A segédszerkezet elve, hogy a fonal feszültségét a csévélőgép kényszerpályáján vezetett szervre ható rúgó hozza 105 létre. A kényszerpályát a helytálló (13) szegmens alkotja, melynek egyik végén (14) nyugasza van. A (6) tengelyt tartó (8) kengyel egyik szárához ia (15) csap körül forgó (16) emelő van erősítve, melyhez a 110 (18) rúd csatlakozik. Ezt a rudat, mely a (19) fejben végződik, a (20) csavarrúgó veszi körül, mely egyik végével a (19) fej-
