128906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatoknak és képlékeny tömegeknek poliamidekből való előállítására

128906. 3 Alkoholos poliamid -sóoldatok különböző (eljárásokkal állíthatóik elő. Kevertkondienzációs termékek metanolos oldatainál a stabilizálást azzal érhetjük el, hogy a me-5 leg oldatokhoz, a szervetlen sóit szilárd alakban vagy alkoholos vagy vizes pép vagy oldat alakjában adjuk. Ehelyett a kevertpoliamidek alkoholos vagy vizes-alkoholos sóoldatokkal való közvetlen kezelő léssel is oldatba vihetők. Egyszerű potiamideknél ez az adott eljárás. Kisebb poliamid- vagy sótöménységek esetén az oldatot célszerűen visszafolyatás közben való melegítéssel állítjuk elő. Nagyobb tömény-15 ségek és reakciókomponensek nagyobb mennyisége esetén előnyöisebb, ha keveréssel, buktatással, rázassál, gyúrással stb. dolgozunk. Emellett sok esetben nincs rá szükség, hogy magasabb hőfokoknál dol-2o gozzunk. így például kaprotaktámból kapott kondenzálási termékek dobban való lassú forgatás közben körülbelül 30 C°nál 25—30°/o-ig simán vihetők 20«/o-os kalciumklorid- vagy kálciumnitrátoldatbari, 25 oldatba. Oly poliamideket, amelyeket a szervetlen sók vagy sóoldatok jelenlétéiben kondenzáltunk, alkohollal való kezeléssel, só újbóli adagolása nélkül, nagymértékben viszkózus oldatokba vihetünk 30 át. Meghatározott munkafeltételek mellett például a megduzzadt poliamideknek mailomban való őrlésével vagy szétdörzsölésével stb. az oldott poliamidmennyisógek még fokozhatok. Az oldatok hesűrítésével 35 va

gy közönséges hőmérsékleten való párologtatásával még nagyobb töménységek érhetők el. Emellett só általában nem válik ki. > Az oldószernek teljes vagy majdnem tel-40 jes elgőzölögtetésével műmasszákat, fóliákat, bőröket, szálakat stb. kapunk, amelyek sótartalmuk következtében egészen különleges tulajdonságokat mutatnak. Ilyen tulajdonságok például kálciumklorid alkal-45 mazása esetén a nagy nyujthatóság, rugalmasság, nagy képlékenység stb. A számbajövő sók, alkoholok és poliamidek nagy variálási lehetősége következtében a termékek tulajdonságai messzemenően meg-50 változtathatók és így a mindenkori viszonyokhoz jól alkalmazkodhatnak. Az oldószer elgőzölögtetésével kapott tömegek, például fóliák, tiszták vagy tejesek, színtelenek vagy sárga, zöld, barna, stb. 55 színezésűek, aszerint, hogy ;adalékként milyen sót alkalmaztunk. A tömegeknek vízzel, alkohollal, aeetonnal és más hasonló anyagokkal valói kezelésével a sók azokból ismét eltávolíthatók. Az oldatok ilymódon ragasztóanyagok, összetett rétegek?

műbőr, 60 könyvboríték stb. előállítására, valamin! lakkozás, bevonás és impregnálás céljaira használhatók. Bizonyos esetekben és bizonyos feldolgozási módok mellett az oldatokból parafa vagy szivacs tulajdon^ 65 ságaival rendelkező pótanyagok állíthatók elő. A sótartalmú tömegek festésié küK lönleges hatású termékeket ad, eltekintve attól, hogy ia vas- vagy rézsók alkalmazása esetén a rétegeknek az alkalmazott sónak 70 megfelelő saját színük van. A poliamidfsóoldatok nedvesen vagy szárazon való fonással önmagában ismert módon selyemmé, rostokká, sörtékké dolgozhatók fel. . 75 Különösen érdekesek azok az alkoholos poliamidsóoldatok, amelyek poliamidek keverékeiből vannak előállítva, mert ezek a kevert poliamidek az egyszerű és a kevertpoliamidekkel szemben különleges 80 előnyökkel rendelkeznek. így ezeknek a kevert termékeknek bizonyos esetekben jobb az oldhatóságuk, kicsaphatóságuk és ha azokat besűrítessél vagy kiesapással végtermék alakjában állítjuk elő, úgy az 85 olvadáspont stb. szempontjából különle{ges tulajdonságaik vannak. 1. p éld a. Kaprolaktam és adipinsavas hexametir léndiammoniumsó egyenlő részeinek kon- 90 denzálásával kapott oly nagymértékben polimerizált poliamid 1 kg-nyi mennyiségét, melynek 1 térfogatszázalékos kénsah va:s oldatban mért viszonylagos viszkozitása -2,0, aprítása után) 4 1 iforró metanol- 95 ban feloldottuk. Ez az oldat, mely néhány óra múlva, legkésőbb azonban egy nap múlva, ismét teljesen megdermed, szervetlen sók adagolásával napokon át, sőt részben he- 100 tekén át, stabil állapotban tartható. Olyen sók, amelyek 10»/o-ig terjedő mennyiségben az oldathoz adagolva kiváló stabilizáló hatást mutattak, a következők voltak: kalciumklorid, magnáziuni- 105 klorid, cinkklorid, alumíniumklorid, rézklorid, káliumrodanid, káliumjodid, kalckimnitrát, maíngánnitrát. Vasbromid és vizes ammoniumkloridoldat szintén használhatóknak bizonyultak. Az egyes sókj 110 hatásossága igen eltérő volt. Míg káliumjodid és ammoniumnitrát, melyeiket 5—v 10%-os mennyiségekben adtunk az oldathoz, azt napokon át tiszta állapotban tar-