128882. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló, melynek a kapcsolóérintkezőket tartalmazó ívkamrája van

2 128882. ívkamra. Az aljzat hátsó oldalán 3 mélyedés van, melybein a 4 imágnescsévét helyeztük el. E mágneses cséve feladata nemcsak abban van, hogy a rajzban fel nem tünte-5 tett kioldószerkezetet vezérelje, hanem az egyúttal arra is való, hogy a homlokoldalán elhelyezett ívkamrában erős mágneses fúvómezőt létesítsen. Az ívkamrában van két rögzített 5, 6 érintkezőrész és az ezeket 10 bekapcsolt helyzetben áthidaló, kengyelalakú, elmozdítható 7 érintkezőrész. A megszakítóköz kétoldalán egyenként két sugárlalakúan elrendezett, ferromágneses 8 lemezpár van széles oldalukkal a mágneses 15 erővonalak irányában elrendezve. Ezek a ferromágneses lemezek a megszakítóköztql elfordított végükkel a 9 csatornákba vannak tolva, mely csatornák az ívkamrából kiindulva, a 4 cséve tengelyével párhuza-20 mosan haladnak a kapcsolóaljzaton. E csatornákban vannak még a 10 szigetelőszalagok, melyek felmelegedéskor deionizáló gázokat termelnek. A mágneses mező hatása alatt a fényív a ferromágnes|es 8 le-25 mezek felé halad és itt részfényívekre bomlik. Ezek a részfényívek az első talpponttól kiindulva a megszakítóközzel ellentétes irányban haladnak tovább és különösen a mágneses mező behatása alatt elérik a csé-30 ve tengelyével párhuzamos 9 csatornát. A részfényívek a ferromágneses lemezeken és csatornákban hűtés és deionizáló gőzök hatása alatt kialszanak. Hogy a fényív fennállása alatt minél ke-35 vesebb oxigénhez jusson, a találmány értelmében az ívkamra belsejében még külön, a kapcsoló környezetéhez képest zárt felfogókamrákat rendezünk el. A rajzban lát« ható. 1 szigetelőaljzat alsó részében négyj? 40 11, 12, 13 és 14 felfogókamrát rendeztünk * el és pedig egyetnegyet a négyzetes alaprajz négy sarkában. A felfogókamrák a csatornák útján vannak az ívkamrának a i_ megszakítóközt magábanfoglaló nagyobb ._ 45 terével összekötve. Ezek a csatornák a felfogókamrához képest hosszúk és keskenyek. A felfogókamrák belső tere egyazon .síkban fekszik a mágneses cséve homlokoldala fölött, mint az ívkamrának a meg-50 szakítóközt magábanfoglaló nagyobb tere. A felfogókamrák és bevezetőcsatornák falai, a'mágneses cséve homlokoldalára merőlegesen állanak. A felfogókamrák a következőképen míí-55 ködnek: Amint a megszakítás helyén fényív keletkezik, úgy a fellépő hagy hő hatására fejlődő gáznyomás a megszakítóköz közelében levő levegőmennyiséget helyéből kinyomva azt a 11, 12, 13, 14 felfogókamrákba szorítja. Ezek a kamrák a belé- 60 jük szorított levegőmennyiséget nem bocsátják ki azonnal, hanem egy ideig otttartják. Miután a levegőmennyiség nem áramlik azonnal vissza, a fényív nem juthat több oxigénhez, mint amennyi köz- 65 vétlenül keletkezésekor a megszakítóközben rendelkezésre áll, viszont a melegfejlődés és az ennek következtében beállott levegőritkulás, valamint a felfogókamrákban beálló légsűrítés következtében az ív- 70 kamrában rendelkezésre álló oxigén csak igen csekély sűrűségű. A találmány értelmében tehát a fényív az ilyen ívkamrában előbb alszik ki, mintha az levegővel teli térben képződnék. A felfogókamrák meg- 75 felelő kiképzésévei elérhetjük, hogy az azokban visszatartott levegőmennyiség csak a fényív oltása után áramlik vissza. Különösen előnyös, hogyha az ábrában látható módon a felfogókamrákat és a bevezető- 80 csatornákat úgy rendezzük el, hogy a levegőmennyiség csak erős kitérítéssel áramolhat tovább. Ezt úgy érjük el, hogy a felfogókamrák és hozzávezetőcsatornáik tengelyiránya egymással szöget zár be. Ily- 85 módon a felfogókamrákban erős légörvénylést idézünk elő, mely örvények a levegő visszaáramlását meggátolják. A fényív nem mutat különös hajlamosságot arra, hogy a felfogókamrák hevezetőcsatornáiba hatol- 90 jon, miután ezek a bevezetőcsatornák és felfogókamrák a ferromágneses lemezeket magábanfoglaló 9 csatornáktól eltérően, a mágneses cséve homlokoldala fölött ugyanolyan magasságban vannak elrendezve, 95 mint az ívkamrának á megszakítóközt magábanfoglaló nagyobb tere. I' A levegőnek a megszakítóköztől ilymódon való távoltartása még azzal az előnynyel jár, hogy az érintkezők leégése is 100 erősen csökken. Kapcsoláskor tehát kis mennyiségű égési gáz képződik, amely gázoknak tudvalevően az a hátrányos tulajdonságuk, hogy a fényív megszakítását megnehezítik. Az égési gázok csökkentett 105 mértékű fejlődése folytán elérhetjük, hogy ,a 9 csatornában levő és esetleg az ívkamrát lefedő anyagok melegedése által kiválasztott deionizáló gázok hatásosan befolyásolják a keletkezett fényívet. ' 110 Előnyös, ha a felfogókamrák és a bevezetőcsatornák külső falait a mozgatható 7 érintkezőrészt hajtó 16 rész védelmére