128868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott kocsonyásító képességű pektin előállítására
2 12S8«8. pes leadni, vízzel 120 cms-re hígítunk. A klórmészoldatot a még meleg pektinoldathoz, keverés közben, részletekben adagoljuk. Néhány percnyi keverés folyamán, 5 miközben az oldat eredeti sárga színe zöldessárgába megy át, a kívánt klórhatás megtörténik. ÍA pektint a klórozott oldatból tetszőleges módon, a jelen példa szerint a régió óta használatos Wilson-féie eljárással választjuk le: a 30 liter oldathoz Í50 g alumíniumklorid híg oldatát adjuk, majd az oldatból 300 g 0.910 f. s. ammóniának vízzel kb. háromszorosára hígított oldatával 15 leválasztjuk az alumínmmhidr oxidot, amely az ismert gélszerű alakban válik ki. A klórozott kivonatban foglalt pektint, amely negatív töltésű kolloid, a pozitív töltésű alumíniumhidroxid-gél kicsapja; a 20 kétfajta gél elegye a folyadék tetején gyüleanlik meg. A folyadéktól jól elválasztható pektinHalumínium-gélt elkülönítjük, erősen kisajtoljuk, majd a nedves tapintató porszerű gél-elegyet 600 cm3 alkohol-25 és 60 cm3 1.19 f. a. sósavból álló. folyaidék-elegybe visszük. Kb. 1 órai keverés folyamán iá gél-keverékből a benne foglalt aluminiumhidroxid kioldódik. A viszszamaradó, pektint kisajtoljuk és Soxleth-30 rendszerű kivonató lóban savmentesítjük. Végeredményben 100 g világossárga színű, nagy kocsonyásító erejű, poralakú pektint kapunk. A klórozás kivitelére a fenti példában 35 megadott arány, amely szerint a kivonat minden literéhez 4 cm3 klórmészoldatot adagolunk, természetesen változik a feldolgozásba vett nyersanyag minősége és a kivonatok pektintartalma szerint. A sa-40 vat, amely más ásványi sav, pl. kénsav, vagy pedig szerves sav, pl. borkősav, citromsav stb. is lehet, oly mennyiségben adagoljuk a kivonathoz, hogy ennek kémhatása a klórmész-oldat hozzáadása és a 45 klórozás befejezte, valamint a pektin későbbi leválasztása is, még gyengén savanyú maradj on. A klórozási műveletnek a pektin kocsonyásító képességét jelentősen fokozó ha-50 tása jól kitűnik az alábbi táblázatos öszszeállításból. Az ebben szereplő számada-Felelós kiadó: dr. ladoméri SZMER „J ö V Ö" Nyomdaszövetkezet, Budapest; IX.. Erke tok párhuzamosan kivitt kísérletek eredmenyei, amelyek a szokásos módon megállapított gélfokokat jelzik. A kísérletek' elvégzése a fenti kiviteli példában ismer- 55 tetett módszerrel történt, és pedig valamennyi a táblázatban szereplő nyersanyaggal egyaránt párhuzamosan: klórozással, illetve klórozás nélkül. gélfok gélfok gélfok °/o os 60 Nyersanyag klórozás nélkül klórozássa! növekedése narancs-albedo 120 180 50.O citrom-albedo 180 250 38.9 alma-törköly I. 102 170 41.6 alma-törköly II. 160 230 43.9 65 A táblázatban összefoglalt kísérletek szerbit tehát a klórozási művelet a különböző nyersanyagokból, de egyébként egymás kőzött azonos módszerek szerint előállított pektin kocsonyásító képességét kb. 70 40—50o/o-kal növeli. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás fokozott kocsonyásítói képességű pektin előállítására növényi nyersanyagokból, főleg gyümölcsökből, amelyre 75 jellemző, hogy a feldolgozásba vett nyersanyagból tetszőleges módon előállított és gyengén savanyú kémhatású pektin-kivonatot klór behatásának vetjük alá, azután a klórozott kivonatból 80 a pektint magában ismert módon leválasztjuk és megszárítjuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a kló-, rozást klórmészoldattal vagy alkálihipo- 85 kloritoldattal vagy klórvízzel visszük ki, amelynek mennyiségét ezen oldatok ak^ tív klórtartalma szerint, és egyidejűleg a pektin-kivonatban foglalt pektin menynyiségéhez hozzáarányosítva szabjuk 90 meg. 3. Az 1. vagy 2. alatt igényelt eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a . pektin-kivonat savtartalmát, szükség esetén a sav időszakos pótlásával, úgy ál- 95 Htjuk be, hogy a kivonat kémhatása a klórozás előtt, a klórozás alatt és a pektin leválasztásakor is még gyengén savanyú maradjon. TM1K ISTVÁN ni. kir. szab, bíró. il-u; 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.:.Bárányi Jozsaf
