128793. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás vezeték

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI <SS^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128793. szám. VII/j. osztály. — T. 6610. lalapszám. Nagyfrekvenciás vezeték. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin*Zehlendorf. A bejelentés napja; 1941. évi január hó 15. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi január hó 31 Ismeretesek olyan antennák, amelyeknél az, áramelosztás befolyásolása végett az antenna egy vagy több helyén impedan­ciákat, különösen induktivitásokat, vagy 5 kapacitásokat, vagy egész rezgőköröket iktatnak be. Ezzel azt érik el, hogy oly adóantennánál, amelyen két vagy több félhullám , keletkezik, az egyik félhullá­mot elnyomják, úgyhogy csak a másik 10 félhullám sugárzik. Ezzel együtt jár az antenna hosszának a megváltozása is. Így például az antennavezetékbe sorosan ikta­tott csóve az állóhullám kisebb-nagyobb fázisszögét felveszi, úgy hogy adott an-15 teuna villamos hossza megnő, illetőleg valamely meghatározott villamos hossz az antenna kisebb térbeli hosszával valósít­ható meg. Eddig ezeket a hosszimpedenciákat köz-20 vétlenül .a kívánt árameloszlással megha­tározott helyen rendezték el, mégpedig az ehelyütt megszakított antenna végei közé iktatták. Ez azonban kényelmetlen. E he­lyeken ugyanis a rendelkezésre álló tér 25 sokszor korlátozott. Ezenkívül az impe­dancia beiktatásával az antenna stabili­tását rontjuk. E helyeken továbbá az ott elrendezett impedancia az időjárási beha­tásokkal szemben rendszerint csak nehe-30 zen védhető meg. Az ilyen beiktatott cséve a sugárzórendszer egy részét alkotja és pedig annál nagyobb mértékben, minél hosszabb. Ha hosszkapacitást iktatunk be, úgy az az 'elosztott földkapacitások követ­keztében egyúttal mindig mint haránt- 35 kapacitás is működik. Az ilyen megoldás­nál különös nehézségek akkor lépnek fel, ha beállítható impedanciát, vagy impe­danciákat alkalmazunk. A találmány szerinti szerkezetnél a 40 fenti hátrányokat kiküszöböltük. A talál­mány lehetővé teszi, hogy az impedanciát nem az eddig szokásos, hanem az antenna­vezetőnek más, kedvezőbb fekvésű, vagy könnyebben hozzáférhető helyén iktassuk 45 be. Ezt az előnyt, a sugárzási viszonyok megváltoztatása nélkül, azzal érjük el, hogy az antennának a beiktatás helyén fekvő szabad végeit az antenna belsején végighaladó nagyfrekvenciás kettős veze- 50 ték útján, valamely más, kedvezőbb fek­vésű ós kényelmesen hozzáférhető helyen elrendezett oly nagyságú impedanciával kötjük össze, melynek a nagyfrekvenciás vezeték útján az eddig szokásos beikta- 55 tási helyre transzformált értéke az ott szükségelt hosszimpedancia. A kettős ve­zeték egyik vezetőjét maga az antenna al­kothatja. Célszerű, ha mint antennát csőalakú 60 külső vezetőt és ebben elrendezett belső vezetőt alkalmazunk, amely külső vezető a felső vezetőt a bekapcsolási helytől az im­pedancáig körülveszi, mimellett az impe­dancia egyik kapcsával közvetlenül a belső 65 vezetővel ős másik kapcsával a külső ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom