128786. lajstromszámú szabadalom • Modulált primer elektronnyalábot létesítő elektronkisülési cső
4 128 7 8«. zül azt egy sem hagyhatja el, hogy a burának vagy a készülék szigetelő részeinek zavaróhatású feltöltődését idézze elő. Legfeljebb egynéhány elektron töltheti 5 fel a 27 és 28 csillámkorongokat, de az ebből származó negatív feszültség csak hozzájárulhat ahhoz, hogy az összegyűjtés a sokszorozószerkezeten belül menjen végbe. A 4. ábra az 1—3. ábrák szerinti szerke-10 zet áramellátásának kapcsolási vázlata. Azonos elemek megjelölésére ugyanazokat a hivatkozási számokat használjuk, mint az előző ábrákban. A 32 telep a 6 fűtőszál tápáramáról gon-15 doskodik. Az erősítendő nagyfrekvenciás feszültséget a 33 végszorítóknál vezetjük be. A készülék elektronoptikai részét alkotó 11, 12 és 13 elektródák, valamint a 10 felfogólemez a 34 telepből a 35 potenciométer 20 segélyével jutnak lápáramhoz. E potenciöméterrel mindegyik elektróda feszültsége beszabályozható, amivel az elektronnyaláb legkedvezőbb összegyűjtése, vagyis a 14 ellenző képének élessége a 10 felfogólemezen 25 biztosítható. Helyes beszabályozás mellett kb. 70— 80% nagyságrendű hatásfok érhető el, vagyis a katődával kisugárzott és a 7 ráccsal vezérelt elektronok 80(l /o-a jut a 10 ellenző-30 lemezre. Nyilvánvaló, hogy a 7 vezérlőrács kellő előfeszültségű polarizálása szükséges ahhoz, hogy a vezérlési görbe egy adott pontján érjük el a kívánt hatást. 35 A sokszorozószerkezetet a 36 telepből a 37 potenciométer segélyével tápláljuk. A szei'kezet mindegyik rácsát az előző ráccsal szemben olyan értékű pozitív feszültségen tartjuk, hogy a kisugárzott elektronok és a 40 felfogott elektronok száma között a megfelelő arány jöjjön létre. A 21 gyűjtőelektródát a 38 telep külön táplálja, a készülék kivezető impedanciájaként működő 39 ellenállás segélyével, mely-45 nek végpontjaira kapcsoljuk a készülék 41 kivezető végszorítóit. Végül a 40 kondenzátorok a sokszorozószerkezet valamennyi tápkörét áthidalják. Az elektronok útját a 4. ábrán szaggatott 50 vonal mutatja. Nyilvánvaló, hogy e kiviteli alak csak példa, különösen az egymásutáni szekundéremissziós fokozatok száma tekintetében. A 10 és 22 szekundéremissziós Iemezek-55 nek a sokszorozószerkezetben való használata, az 1—4. ábrák szerinti készülék további előnyét biztosítja, amennyiben a tömör lemezek szekundéremissziós együtthatója, minden egyéb tényező változatlan volta mellett, a rácsszerkezetű elektródáké- ,„ nál nagyobb, bármekkora is az utóbbiak elektronvisszaadási tényezője. Nyilvánvaló, hogy a sokszorószerkezet rácselektródái csak a példaképen felvett esetben egyenes alkotója kör keresztmetszetű hengerek és bárminő egyenes, négyzetes, derékszögű, elliptikus, ovális, vagy egyéb metszetű alakzat létesíthető, melynek szimmetriatengelye van és az a teljes szerkezet tengelyével egybeesik. Bizonyos esetekben több szekundéremissziós elektródaegységből álló sokszorozószerkezet használata célszerű, melyek mindegyikéhez egy vagy több céltábla vagy felfogólap tartozik, ahova a primer elektronnyaláb egyidőben 5 vagy egymásután juthat. A rajzokon szemléltetett elektronkilövelő és egymásutáni szekundéi-emissziókat hasznosító szerkezet a találmánynak csak példaképem kiviteli alakja. Nyilvánvaló ugyan- „n is, hogy a szerkezetnek számos változata valósítható meg a találmány körének túllépése nélkül. Így például, bár járulékos gyüjtőmezők nélkül működő szekundéremissziós elektronsokszorozó szerkezetet is- g5 mertettünk, nyilvánvaló, hogy a találmány használata olyan esetekben is előnyös, midőn emissziós rács vagy lemezelektródákkal felszerelt sokszorozószerkezetnek ilyen járulékos mezői, különösen pedik szekundér- g0 emissziós elektronokat gyűjtő és/vagy meggyorsító mágneses járulékos mezői vannak. Ennél a megoldásnál is a találmány révén a cső kél feladatának, vagyis egyrészről a primer elektronnyaláb keltésének és vezér- ^lésének, másrészről pedig a fokozatos szekundéremissziós erősítésnek eredményes elkülönítését az elektronoptikai szerkezettel érjük el. Szabadalmi igénypontok: 100 1. Modulált primer elektronnyalábot létesítő elektronkisülési cső, amelynél az elektronkilövelő szerkezetnek katódja, vezérlő elektródája és több gyorsító-elektródája van, azzal jellemezve, hogy a ka- 105 tódtól távolabb fekvő végnél a primer elektronnyaláb egyenes pályájához haránt fekvő szekunder sugárzású felfogó lemez van, mikoris a primer elektronnyaláb a felfogó lemezen összegyűjthető, 110 jellemezve továbbá járulékos elektródákkal, amelyek körül az egyik szekunder
