128752. lajstromszámú szabadalom • Berendezés láthatatlan repülőgép mozgáselemeinek akusztikai megállapítására

128 75 2. 3 rad. A (36) vonalzó a (37) fogasrúdáttétellel és a (38) áttétellel a (36) csuszka irányában eltolható, úgyhogy a szintén a (62) szerkezetből kinyúló eltolható (39) tengely 5 elforgatásával úgy tolható el, hogy a (40) csap segélyével a (41) csúszóvonalzót a (13) szupport irányából, vagyis a lehallgatott cél vízszintes távolságának irányából kiforgatja. Ha tehát a (36) vonalzó a repüíő-10 gép (e) elősietésével eltolódott, akkor a (41) vonalzó elfordulási szöge a szög értékét az 1. ábra szerinti (al) vetítési síkban, vagyis a repülőgép azimutális kiigazítását megadja. A (41) vonalzó kitérését a (42) csusz-15 ka csapja és a (43) áttétel a (44) összegezőszerkezetre viszi át, ahol az azimutális kiigazítás szöge a (2) áttétellel átvitt azimutszöghöz adódik, mire a kiigazított azhmitszöget megfelelő (45) adó továbbadja. 20 A (41) vonalzó tolómozgását, mely a készülék léptékében a repülőgép valóságos (hl) vízszintes távolságát az (al) vetületében (1. ábra) meghatározza, a (46) fogasrúdáttéíel és a (47) áttétel a vízszintes tá-25 volság (48) adójára és egyidejűleg a (49) áttétel és az (50) fogasrudak az (51) szupportra viszik át. A (13) szupporthoz hasonlóan az (51) szupport is a magasság beállítására való (56, 57, 58) csavaráttétellel van 30 ellátva, úgyhogy az (55) csavaranya csapja az (52) csúszóvonalzót a (bl) vetősíkban (1. ábra) a kiigazított (ßi) elevációs szög irányába forgatja, mimellett ezt az értéket az áttétel (53) a kiigazított elevációs szög (54) 35 adójához továbbítja. Az (e) elősietés kiértékeléséhez a célnak a (b) vetületében (1. ábra) mért (1) akusztikai távolságát erőművileg az (59) vonalzó szerkeszti meg, melyet a (15) vezetőanya 40 csapja tol el és melynek mozgását a (60) fogasrúd és a (61) áttétel a (62) elősietőszerkezethez vezeti. A valóságos cél erőművi beállítását, melynek rendeltetése a lehallgatott cél hang-45 parallaxisának tulajdonképeni kiigazítása, a (62) elősietőszerkezet folytonosan végzi; ez a szerkezet a cél (e) elősietését (3. ábra) a (z) hangsebesség, a repülőgép (c) repülési sebességének és a repülőgép (1) akusztikai 50 távolságának függvényében az ismert. 1 e = c . — z összefüggés szerint állandóan megszerkeszti, 55 mimellett a legtöbb ismert berendezéstől eltérően, melyeknél a (c) és (z) értékeket egy-egy műveleti ciklus folyamán állandóan tekintik, (e)-nek ezt a két a valóságban függetlenül változó függvényét is állandóan kiigazítja. Ennek az intézkedésnek 60 szükségességét teljesen megindokolja a szélnek erre a két sebességre való ismert befolyása, valamint a levegő hőmérsékletének' a hangsebességre gyakorolt befolyása. A (c) repülési sebességnek mint (e) függ- 65 vényének függetlenül változó értékét a 4. ábrán vázlatosan feltüntetett szerkezet erőművi úton folytonosan megállapítja. Az ismeretlen sebességű (c) pont mozgása a (K) görgőre vivődik át, mely az (S) 70 differenciális áttétel bolygókerekeinek egyikét elforgatja; a differenciális áttétel napkereke kellő áttétellel a (H) fejet mozgatja, melyet csavarorsó vezet. Ez a fej a (B) súrlódó futókerekei tartja, melynek forgó moz- 75 gása az (S) differenciáláttétel második bolygókerekére vivődik vissza. A (D) dörzstárcsát valamely alkalmas (M) motor valamely ismert, állandó (w) sebességgel forog. A (II) fej eltolódásával, a (B) futókerék 80 szögsebessége növekszik, mindaddig, amíg a (Kj görgő ellenirányú szögsebességével egyenlő lesz és az (S) differenciál napkereke megáll. Mivel a (K) görgő szögsebessége a (c) ha- 85 ladó sebességgel arányos, az (S) összegező áttétel bolygókerekei szögsebességeinek kiegyenlítődése után az alábbi összefüggés jut érvényre: c = f (r, u), 90 mely a (D) tárcsa (oo) egységsebességének megfelelő megválasztása után az egyszerű c = k . r alakba megy át, ahol k arányosító állandó, mely az áttételi viszonyokat a minta lépté- 95 kében tartalmazza. A (c) sebesség minden változására a leírt berendezés az (r) sugár megnövelésével reagál mindaddig, míg csak a két bolygókerék szögsebessége ki nem egyevilítődött, úgyhogy a sebesség megálla- 100 pítása változó sebességek mérésénél is folytonosan és megbízhatóan bekövetkezik. Ilyen változó sebesség éppen az akusztikailag követett repülőgép sebessége is, még ha annak tényleges repülési sebessége ál- 105 landó is volna. Ezért az elősietés további erőművi megszerkesztéséhez nem alkalmazhatjuk egyszerűen azt a sebességet, melyet az akusztikai célnak a röppálya mentén való mozgásából állapítunk meg. Ezt a hát- 110 rányt az 5. ábrán példaképen feltüntetett elősietőszerkezettel azzal küszöböljük ki, hogy az akusztikai cél mozgását állandóan erőinűvileg a pálya változó értékéhez ösz-