128744. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék szállítására nagy nyomás ellenében, főleg égési erőgépek tüzelőanyagának levegő nélküli befecskendezésére

128744. 3 fásakor a —2— dugattyút a —40— rúgó ereje mindaddig kifelé mozgatja, míg a —46— bütyökgörgő a tengelyközéphez legközelebb fekvő —P— helyén fekszik a 5 bütykön. Feltételezhetnők, hogy ilyképen kialakított tüzelőanyagot befecskendező szerkezetnél a szívólöketben a nyomóvezetéket kitöltő tüzelőanyagot a munkahengerben bekövetkező elégés folytán létesülő nyo-10 más a szivattyú —9— munkatere felé szorítja, más szavakkal, hogy a —7— vezeték kiürül, ami az égési erőgép üzemét veszélyeztethetné. Ily jelentékeny és a tüzelőanyagnak az üzemet zavaró visszaszorítása !5 azonban a következő okoknál fogva nem lép fel: Minthogy a tüzelőanyag nyomóvezetéke —7— igen szűk, igen nagy befecskendező nyomást kell alkalmazni, hogy az előírt tü-2o zelőanyagmennyiséget a befecskendezés részére rendelkezésre álló igen rövid idő alatt e vezetéken átszorítsuk. Ez a befecskendezési nyomás a sokszorosa a —45— munkatérben fejlődő tüzelőgázok nyomásának. 25 Minthogy az égési nyomás szintén csak igen rövid ideig — a dugattyú szívólökete alatt — fejtheti ki hatását, és azonkívül még igen gyorsan csökken, a —7— nyomóvezetéket kitöltő tüzelőanyagnak említésre mél-30 tó részét a szivattyú munkatere felé nem szoríthatja vissza. Az e vezeték által kiszorított folyadékmeimyiségek úgy viszonylanak, mint a kiszorítást előidéző nyomások négyzetgyökei, ugyanis a szivattyú munka-35 terében uralkodó nyomás egyrészt, illetőleg a —45— térben uralkodó elégett gázok nyomása másrészt. A szivattyú —9— munkatere felől visszaszorított tüzelőanyagmennyiség a szivattyú —7— nyomóvezetékének 40 kellő méretezésével tehát oly kis mértékben tartható, hogy üzemi nehézségek nem léphetnek fel. A dugattyúnak szívólöketekor a —7— nyomóvezetékből a szivattyú —9— munka -45 tere felé szorított folyadék mennyiségét azonban még lényegesen csökkenthetjük, ha a nyomást, amely ezt a visszaszorítást okozza, csökkentjük és a dugattyúnak szívólöketidejét, amely alatt ez a nyomás hatni 50 képes, csökkentjük. Ezt pl. a dugattyút működtető bütyöknek az la. ábrán feltüntetett kialakításával érhetjük el. Ekkor a —41 — bütyöknek a tengely középpontjától a legtávolabbi helyen fekvő —N— pontja az 55 —M-^- pontig terjed, úgyhogy a dugattyú tekintélyes a forgásszög alatt, amelyet a —42— tengely végez, felső holtponthelyzetében marad. Az a forgásszögnek megfelelő idő alatt azonban a —45— égési kamrában a nyomás maximális értékének törtrészére 60 süllyedt és a csökkentett nyomás más csak azon idő alatt, amely a bütyök kerületének —M— helyétől —P— helyéig terjed, hat a —7— nyomóvezetékben levő folyadékra, úgyhogy a —7— vezetékből a szivattyú 65 munkatere felé kiszorított tüzelőanyagmennyiség lényegesen csökken. Minthogy a szívólöketnél a —7— nyomóvezetékből a szivattyú —9— munkaterébe említésreméltó tüzelőanyagmennyiség nem 70 szorítható ki, ebben a térben vákuum létesül, amelynek hatására a tüzelőanyag bevezetésére való —3— vezeték —4— nyílásának nyílásakor új tüzelőanyag lép a szivattyú munkaterébe, amelyet azután, mint 75 ezt fentebb ismertettük, az égési erőgép — 15— munkaterébe fecskendezünk. A 2a.—2d. ábrák egy, az 1. ábra szerinti, tüzelőanyag-befecskendezési szivattyú hosszközépmetszetét szemléltetik a szivattyú du- 80 gattyújának különböző helyzeteiben, amelynél a szállítás a dugattyú nyomólöketének csupán aránylag rövid része alatt megy végbe és amelynél a szállítás a szivattyú munkaterének alacsony nyomású térrel 85 való összekötése folytán szakad meg. A szivattyú dugattyúján köralakú —11— kimetszés van, amely —14— harántfúrattal és —15— hosszfúrattal van a —9— munkatérrel összekötve. E —11— kimetszés felső 90 —13— széle vezérlőélként van kialakítva és az —5— csatorna (visszaáramlócsatorna) —6— torkolatát uralja, amely csatorna a —3— tüzelőanyagbevezetéssel van összekötve. A —7— szivattyúnyomóvezeték 95 —8— torkolata a henger falában fekszik, éspedig a dugattyúnak felső holtponthelyzetéhez közelebb, mint a —3— tüzelőanyagbevezetés —4— torkolata, akként, hogy a szivattyú dugattyújának nyomólöketénél a 100 dugattyú felső pereme már elfedi a —8— torkolatot, amikor a dugattyú —11— kimetszése a - 13-— vezérlőéle az —5— viszszaáramlócsatorna —6— torkolatát már kissé felszabadította és fordítva szívólöket- 105 nél a —8—- torkolatot a dugattyú közvetlen a —6-— torkolatnak a —13— vezérlőéllel való elzárása előtt nyitja ki (2c. ábra). A szivattyú működési módja a következő: A dugattyúnak alsó holtponthelyzetében no (2a. ábra) a —7— szivattyú-nyomóvezeték —8— torkolata és ;i —3— szállítóanyaghozzávezetés —4— torkolata nyitva van, az —5— visszaáramlási csatorna -—6— torko-