128665. lajstromszámú szabadalom • Feszültségerősítő eljárás szekunder elektronokkal
Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128665. szám. VH/d. (VII/j.) osztály. — W. 678«. Feszültségerősítő eljárás szekundérelektrónokkal. Fernsch G. m. b. H., ezelőtt Fernsch A. G. Berlín-Zehlendorf, mint Georg Weiss, oki. mérnök, Berlin-Dahlem jogutódja. A bejelentés napja: 1937. évi szeptember hó 29. — Németországi elsőbbségié: 1936. évi Oktober hó 2. Ujabban olyan szekundérélektron^erősítők váltai ismeretessé, amelyek lehetővé teszik nagyon gyönge (10—12 amper nagyságrendű) elektronáram csaknem tetszés-5 szerinti mérvű erősítését. Emellett az erősítés mértékét csupán a kiindulási ütköző anódák megterhethetősége és a kezdeti zavarszint természetadta nagysága szánja meg. Az ilyen berendezésekkel eddig csak JO szabad elektronáramokat lehetett megerősíteni, kis feszültségek megerősítése azonban nem volt lehetséges. Ennek az volt az oka, hogy az ismert elektrosiztatikiai vezérlőberendezésekkel, aminőket pl. az 15 elektroncsövekben használnak, nem lehetett kis elektronáramot nagyon kis vezérlő feszültségekkel átmodulálni. Ha tehát a szekundér-elektronerősítő bevezetőrészében pl. 1 mV értékű nagyon kis jelző-20 feszültséget viszünk az ilyen tértöltési vezérlőberendezés rácsára, iákkor annak kivezető részénéi hatalmas egyenáramo kat kapunk ugyan, de ezeknek elenyészően csekély a modulált része, úgy-25 hogy kis ohmos kivezető ellenállásoknál, aminők széles frekvenciasávok átvitelére szükségesek, egyáltalán nem érhető el erősítés. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése és annak lehetővé tétele, hogy 30 rendkívül kis feszültségeket, aminőket pi. a távolbalátási képadóknál az ikonoszkóp termel, szekimdérelektron-erősí tőkkel megerősíthessünk. Az ilyen erősítés különleges előnye tudvalevően a frekvenciafüggetlenség és az ilyen erősítők kis zavarszintje. A 35 találmány értelmében szekundérelektronerősítők bevezetőrészében elektrosztatikus rácsvezérlőkészüléket használunk, amely az eddig szokásos módtól eltérően nem a tértöltési áram tartományában, hanem a 40 kezdeti áram tartományában működik. Tértöltési áram tartománya alatt a karakterisztika-vonalnak a telítési pontig terjedő1 , nagyjában legyenesvonahi részét értjük, viszont a kezdeti áram tartománya la karak- 45 terisztika-vonal görbe, az u. n. alsó törésnél levő kezdőrésze, ahol a vezérlőfeszültség rendszerint negatív vagy nulla. Minthogy a kezdeti áram tartományában az emissziós áramnak lényegesen nagyobb 50 a modulálhatóisága, mint a tértöltési tartományban, ezért nagyon kis vezérlőfeszültségekkel is lehetővé válik az emissziós áram 100 százalékos modulálása. A kezdeti áram nagyon csekély nagysága, amely kb. 55 10-6 amper nagyságrendű, itt — ellentétben a rendes er ősit őcs övekkel — nem jön számításba, minthogy a iszekmidérelektronnerosito lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a kis áramokat torzulás- és zavar- 60 mentesen megerősítsük. A kezdeti áram előbb említett kicsinységének az a magyarázata, hogy a kezdeti áram tartományának negatív vezérlőfeszültsége folytán az elektronoknak saját energiájuknál fogva 65 fékező mező ellenében kell röpülniök és erre csupán a gyors elektrónok lesznek képesek, amelyeknek száma annál kisebb,
