128626. lajstromszámú szabadalom • Erősítőberendezés

2 12 8« 2 6. zik, előnyös, ha a csövet és a rezgőkört le­hetőleg szorosan építjük össze és felesleges összekötővezetékeket elkerülünk, mert ezek a hullámhosszt megnövelő induktivitást je-5 lentenek. Az alábbiakban ismertetett találmány a cső oly különleges felépítésére vonatkozik, amelynél úgy a rácsrezgőkör, mint az anód­rezgőkör is zárt alakban, mint tankkör van 10 kiképezve, mely megoldással a lehető legki­sebb csillapítást érjük el. A tankkör önmagában ismert rezgőkör, melynek edényalakja van és amelyben rend­szerint belső vezetőt rendeznek el. A tank-15 kört a találmány szerinti megoldásban csu­pán mint csekély csillapítású rezgőkört al­kalmazzuk és pedig úgy a cső bemenő, mint annak kimenő körében. Az ily tankkör rendszerint hengeres külső vezetőből és a 2o henger belsejében elrendezett, a hengerrel koaxiális belső vezetőből van. A külső ve­zetőt a belső vezetővel rendszerint egyolda­lúan kötik össze. Mivel az ily tankkörnek sugárzási veszteségei nincsenek, annak csil­lapítása is igen kicsiny, úgyhogy az ultra­rövidhullámú üzemekben mint bemenőkör és mint kimenőkor is különösen előnyösen alkalmazhatók. A találmány szerinti berendezés elvét a 2. ábra kapcsán magyarázzuk, amely csak a nagyfrekvenciás kör vázlata, amelynél te­hát a különböző elektródákra kapcsolt egyenfeszültségek köreit és a légmentesen záró átvezetéseket nem tüntettük fel. Mind a bemenőkör, mind a kimenőkör minden oldalon zártak. A berendezés felépítésén^ abból az ismert tényből indultunk ki, hogy az üreges vezető belső tere mezőmentes, függetlenül azoktól a nagyfrekvenciás me­zőktől, amelyek esetleg a vezető külső ol­dalán fennállanak. Hogy a rácsnak és a katódának azonos nagyfrekvenciás poten­ciálja legyen, a 6 katódahozzávezetést a csőalakú 7 rácshozzávezetés belsejében koaxiálisán rendeztük el. A rácshozzávezc-45 tés e kivitelnél tankkör belső rezgőrészét al­kotja. A tankkör belső terét ugyancsak cső­alakú és a 9 konpressziós kamrához menő 8 hozzávezetés alkotja. E csőalakú vezeték­nek külső oldala egyidejűleg az anódrezgő-50 kör rezgő része. A 10 anóda nem egyéb, mint a fémes külső 11 falnak egyik sza­kasza. A berendezés alkalmas ugyanazon a hullámon való erősítésre és a frekvencia megkétszerezésére is. Az üzemi hullám le-55 het vagy mindkét rendszer alaphulláma, vagy pedig azok egyik felső hulláma is. Sok esetben célszerű, ha az anódkort az anód­oldali rezgés alaphullámára hangoljuk, a rácskört pedig úgy hangoljuk, hogy a 7 belső vezeték mint megrövidített z li X hosz- 60 szúságú darab rezeg, úgyhogy a vezérlő adó csatlakoztatásához elegendő hosszúságú rész áll rendelkezésre. Ezt a csatlakozást a vázlatban a két 12 és 13 hurokkal jelöl­tük. 65 A 3. ábra az egész berendezés egyik gya­korlati példakénti kivitele. A katóda 14 hoz­závezetése egész hosszában, a 15 üvegtal­pon való átvezetés kivételével, a 16 rács­hozzávezetésen belül halad. Ezen a csövön, 70 az üvegedényen kívül, rövidrezáró 17 tolóka csúsztatható, mely a 18 külső csővel való összeköttetést alkotja. A 20 kompressziós kamrához menő csőalakú 19 hozzávezetés alsó részén 21 tárcsában végződik, mely a 75 szigetelő 22 közbenső betéten át, a 18 csővel együtt, a bemenő tankkör nagyfrekvenciás áramot vezető külső részét alkotja. Ennek a körnek az önrezgés száma a rövidrezárő 17 tolóka segélyével állítható be. Az edény 80 felső részét 23 lemez zárja le, mely a 24 anódával fémes egységet alkot. Az ehhez a lemezhez csatlakozó hengeres 25 rész külső oldalán gyűrűalakú 26 rövidrezáró tolóka csúsztatható el, mely külső kerületén bő- 85 vebb 27 csővel áramot vezető érintkezésben van. A 27 cső alsó része a 28 karimában végződik, mely a 22 dielektrikummal és a 29 alaplemezzel együtt rövidrezáró konden­zátort alkot. 90 A cső tulajdonképeni vákuumos része a két 21 és 23 fémrészből és a két 30 és 31 üvegrészből áll. A tankköröknek az üveg­falakon át való összekötése lehetővé teszi az önrezgésszám változtatását anélkül, hogy 95 e körök kedvező nagyfrekvenciás tulajdon­ságait befolyásolnék. Vákuumtechnikai szempontból egyszerű módon előállítható berendezést, mely a fent leírt berendezés további kiképzése, az aláb- joo biakban a 4. ábra kapcsán ismertetünk. A cső külső falát egyetlenegy 1 fémkö­peny és két 2 és 3 üvegátvezetés alkotja. Az anóda ismét a külső falnak egyik 4 szaka­sza. Az 5 kompressziós kamrát 6 cső hor- 105 dozza, mely gyűrűalakú 7 lemezben végző­dik. Ez a karimaalakú lemez az 1 edény 8 fenékrészével együtt az anódaoldali rezgő­kör rövidrezáró kondenzátorát alkotja. A 7 és 8 lemezek közötti 9 közbenső tér vagy no üres, vagy pedig valamely dielektrikummal, például csillámmal vagy kerámiai anyaggal van kitöltve. Az egyenfeszültséget a kom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom