128611. lajstromszámú szabadalom • Tartórendszer meleg munkaközeggel dolgozó forgó gépek, főleg gáz- és gőzturbinák csapágytokjai számára

2 128611. részen és :a csapágytokon egymáshoz képest körben egyiránybau el vannak fordítva. A tartórészeknek az állórészen és a csap-5 ágytokon váló bekötése lehet merev, csuklós, vagy az egyik tartóvégen merev, a másikon pedig csuklós, mi mellett a központosság biztosítására és sugárirányú erőhatások felvételére a most einlítell feltétel, t. 10 i. legalább három tartórésznek a csapágyazás tengelyét kikerülő módon, kerüleli irányban azonos helyzetben való elrendezése máris elegendő, gyakorlati szempontból azonban még a tarlórészek körben 15 egyenletesen való elosztása is kívánatos:.'A találmány ily változatai példaképen a csatolt 1—5. ábrákon láthatók, melyek közül az 1—3. ábrák a tarlószervek merev bekötésére, a 4. és 5. ábrák pedig ugyanezek 20 csuklós bekötésére vonatkoznak. Az 1. ábrán axiális átáramlású gázturbina van feltüntetve, melynek 1 a beömlő csonkja, 2 pedig a kiömlő toldata. A turbina 3 forgója a 4 turbinaházban forog; 25 az 5 forgó és a 6 álló lapálkoszorúk, melyek lapátjai a forgóra, ill. a turbinaházba vannak szerelve, az e kellő közli munkatérben foglalnak helyet. A 3 forgó a 7 és 7' csapágyakban ágyazott 9 tengelyt for-30 gátja, mely csapágyak közül a 7 csapágy az 1 beömlő csonknál a lurbiuaházon ki-' vül, a 7' csapágy pedig a kiömlő toldatban van elrendezve, úgyhogy ez utóbbi a gázáramban fekszik. A 7 csapágy a 8 tartó-35 küllőkké1

van a turbinaházra szerelt 10 iartógyűrűn megerősítve; e tarlóküllők, mint a 7 csapágy 2. ábrabeli elölnézete« mutatja, a csapágytokkal és a 10 gyűrűvel egy darabból vannak öntve, végeiknél te-40 hát úgy a csapágytokon, mint a Iartógyűrűn mereven vannak bekötve. A 8 tartóküllők, melyek a csapágytok kerületéhez érintőlegesen csatlakoznak, kerüleli irányban egyenletesen vannak elosztva, s az 45 egyes oszlástávolságokban körben teljesen azonosan ismétlődő viszonylagos helyzetben vannak elrendezve. Ez elrendezés következtében nyilvánvaló, hogy a tartóküllők vagy a turbinaház azonos melegedése, 50 tehát azonos hőlágulása esetén a csapágytok a 10 tartógyűrűhoz képest körben elfordul, anélkül, hogy központossága megváltoznék. A küllőknek a csapágylok kerületéhez érin tőlegesen való csatlakozása 55 biztosítja, hogy a csapágytok körben való elfordulása a küllők szabad hőlágulása . melbtl, minimális hajlító igénybevétellel megy végbe. Nem érintőleges kerületi irányú csatlakozás mellett ily igénybevétel annál nagyobb mértékben megnövekedhet, 60 minél nagyobb az eltérés az érintőlegesen való csatlakozástól; ez a körülmény azonban a csapágyazás közpóntosságát s a sugárirányú erőhatásokkal szemben való ellenállóképességét nem befolyásolja. 65 A 7' csapágytok a 3. ábra szerinti azonos módon, tehát a csapágy kerületéhez egyenletes szögoszlás mellett érintőlegesen csatlakozó 8' küllőkkel van a kiömlőtoldat 11 házrészéhez kötve; e 8' küllők a 12 vezető- 70 kúpon megfelelő 13 kivágásokon vannak átvezetve. A 8' küllők e megoldásban a 11 házrész és a 12 vezetőkúp közt a meleg munkaközegáramhan fekszenek. A 7 és T csapágyak a fellünlelett példa- 75 képeni ki vi lel ben hűtőfolyadékkal vannak hűtve, melynek hozzá- és elvezetésére a 14 és 15, ill. Iß és 17 csővezetékek jszolgálnak. A 4. és 5. ábrákon a turbina elhagyása- 80 val csupán .a 7 csapágy tok van a 10 tarlógyűrűvel egyült ábrázolva. A csapágytoknak a larlógyűrűvel való összekötése ez esetben a 18 és 19 csnklószemekkel a mindkét végükön csuklós bekölésű 20 tartó- 85 részekkel történik, s maga a csapágytok most is folyadékhűtésre van kiképezve. A 4. ábrából minden további nélkül közvetlenül érlhelő, hogy ily csuklós megoldás esetében a 20 tarlórészek vagy az állórész 90 hőlágulása minden esetben, tehát akkor is hajlílónyomaték nélkül, teljesen szabadon érvényesülhet, ha a tartórészek hossziránya nem érintőleges a 19 csuklópontokon átmenő körhöz, a radiális iránytól 95 azonban természetesen eltér. A 2. és 4. ábrák szerinti megoldások' egyébként úgy is kombinálhalók, hogy — a 4. ábrát tartva szem előtt — a 20 tartórészek vagjf a 10 tartógyűrűn, vagy pedig 100 á csapágytokon, a 2. ábrán látható módon mereven vannak bekötve. Ily esetben hajlítónyomatékokból eredő igénybevételek lehető csökkentésére ismét előnyös a tartórészeknek a csapágytok kerületéhez, ill. a 105 csapágytok csuklószemein átmenő körhöz, érintőlegesen való csatlakozása. A tartórészek az 1. és 4. ábrák szerinti megoldási esetekben körben teljesen egyenletesen vannak ugyan elosztva, ez azonban, 110 mint említve volt, csupán előnyös, de nem feltétlenül szükséges elrendezés. Minimálisan három, egymáshoz képest körben azonos helyzetben levő tartórészt tételez-