128600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tengeri- és lápkölesszárak rostjainak és belének kitermelésére, ezek egyidejű szétválasztásával

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128600. szám. X/a. osztály. — Z. 2357. alapszám. Eljárás és készülék tengeri- és lápkölesszáralk rostjainak és belének kitermelésére, ezek egyidejű szétválasztásával. Zajotti A.dolfo gyáros és Tellini Carlo gyáros, mindkettő Venezia-Carpenedo. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 5. — Olaszországi elsőbbsége: 1939. évi október hó 7. Ismeretes, hogy a tengeriszárakaü csak igen ritkán értékesítik. Ama gaz­daságokban, melyeknek elegendő ta­karmányuk van, a tengeriszárakat 5 rendszerint elégetik, hogy a »pyraüsta nubilalis«-t, a tengeri faíérgeinek lár­váit megsemmisítsék, amely lárvák a bélbe befészkelik magukat és a ter­mésben mérhetetlen károkat okoznak. io Ennek elkerülésére egyes országokban a szárak megsemmisítését törvény kö­telezően előírja. Kisebb gazdaságok­ban a tengeriszárakat rendesen takar­mányként használják. A marha azon-15 ban csak a leveleket falja, amelyek; a letörés után maradtak, a szárhoz; azonban nem nyúl. Ezeket a gazda összegyűjti, hogy a trágyadombra ves­se, vagy hogy azt darabokra vagdalva 20 almot csináljon belőle. Ha már most mérlegeljük, hogy pl. Olaszországban az évi termés 30 millió mázsa magnál sokkal több és elgondoljuk, hogy ez csak kevéssel több, mint a növény 25 összsúlyának egyharmada, úgy köny­uyj'i belátható, hogy milyen óriási mennyiségű nyersanyagot, azaz gaz­dagságot hanyagolnak el és semmisí­tenek meg manapság ilyen módon, még 3o akkor is, ha beszámítjuk, hogy a csut­ka takarmányként szolgál. Még rosszabbul áll a dolog a láp­köles száraival. Ezeket a gazda a be­fejezett aratás után ténylegesen telje­sen elhanyagolja, minthogy a dolgok 35 mai állásánál abból semmi olyat nem tud kihozni, ami az állat táplálására alkalmas volna. Ismeretes, hogy a fás részből, mely a szár héját alkotja, cellulózt, a belső 4q részből pedig, mely a belet alkotja, kiváló takarmányt lehet kivonni, mely egyedül vagy megfelelő keverékkel használható. Ily értékesítés elérése cél­jából megkísérelték már a két részt 45 egymástól szétválasztani azáltal, hogy a szárakat rosttalanítják és ezután a két terméket szűréssel szétválasztják; világos és ismeretes azonban, hogy a két termék tökéletes szétválasztása ily- 50 módon gyakorlatilag lehetetlen és hogy legfeljebb termékek két masszáját kap­juk, melyek egyike főleg cellulózros­tokat, másika pedig főleg takarmány­célokra való anyagot tartalmaz. Ebből 55 mindkét termék nagy szétszórása adó­dik, kölcsönös kárral és a következ­mény az, hogy a legtöbb esetben az említett eljárásról lemondanak. A találmány eljárás és megfelelő 60 készülék, mellyel egyrészt elérjük azt, hogy a cellulózrostok a béltől minden részben teljesen meg vannak tisztít­va, másrészt pedig, hogy a bél a ÍOS-toktól teljesen meg van szabadítva, te- 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom