128590. lajstromszámú szabadalom • Behúzható és kitolható gördülő alváz repülőgépekhez

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128590. szám. V/h. osztály. — R 8081. alaszám. Behúzható és kitolható gördülő alváz repülőgépekhez. „Reggíane" Oífícíne Meccaníche Italiane S. A. cég, Reggío Emília (Olaszország). A bejelentés napja: 1941. évi március hó 5. Ismeretesek repülőgépekhez való behúzható és kitolható gördülő alvázak. Ezeknél a kerekeket vagy a gép hosszirányában vagy ahhoz harántirányban Lendítik be és 5 ki. Az első esetben a kerekek behúzott helyzetükben függőlegesen állnak és ennek következtében számukra jelentékeny mélységű üregekről kell gondoskodni, melyeket nem lehet mindig a behúzható alváz-10 zíal felszerelendő repülőgépek szerkezetében kialakítani. A másik esetben az üregek mélysége jelentékenyen kisebb ugyan, de a kerekek, a lábak és a vezér]őszervek elhelyezésére nagy felületre van szükség, ahol is a szükséges üregeket nem lehet mindig a szárnyakban kialakítani. Az említett nehézségek kiküszöbölésére' már ajánlottak olyan hosszirányú behúzással működő alvázakat, melyeknél a kerekek az alváz behúzása alatt harántirányban fordulnak el, míg szabályszerű helyzetüket az ellenkező irányú elmozduláskor, azaz a kitoláskor foglalják el. Minden ismert megoldásnál a tartólábak két részből vannak (lásd a mellékelt rajz 1. ábráját), melyek közül a felső (1) rész felül a (2) csuklóval van ellátva, mellyel a iáb a száriryhoz csatlakozik, míg ug}r

anez a rész alul a (4) vonórudak csuklóit tartja; ezek a vonórudak vezérlik a hosszirányú elforgást. A láb alsó (5) része a felső résszel úgy kapcsolódik, hogy hossztengelye körül elfordulhat anélkül, hogy ugyané tengely mentén eltolódnék. A szer-35 kezeihez még reteszelőszerv tartozik, mely 15 20 25 30 adott körülmények között a láb mindkét részével kapcsolódik, míg más körülmények között azokat egymástól széjjelkapcsolja. A láb második részét, melyet forgó lábnak nevezhetünk, két egymá&sjal ko^- 40 axiális rész alkotja, melyek közül az alsó (6) rész a kerék agyát tartja, és a másik részben úgy van vezetve, hogy a közbe*iktatott csillapító rendszer rezgéseit kör veli; ez a csillapítórendszer a láb belse- 45 jében úgy van elrendezve, hogy semminemű viszonylagos elfordulást nem végezfhet. A különböző ismert megoldások egymástól csak abban a rendszerben térnek 50 el, melyet a forgói láb el reteszeléséhez és kioldásához, valamint forgásának vezérléséhez használnak. Az összes, ismert megoldásoknál a reteszelő szervelv a láb forgását vezérlő szer- 55 vektől függetlenek és különállók és ennek következtében az egyik helyzetből a másikba való átmenetkor elkerülhetetlenül kritikus pillanat következik be, mely a berendezés tökéletes és biztos működését 60 kérdésessé teheti. A találmány szerinti elrendezés a fent ismertetett berendezések álaüános jellegzetességeit megtartja, de különleges és ezektől eltérő jellemzője az, hogy a lábnak elreteszelését, kiretesze- 65 lését és mindkét értelemben való lendítését mindig ugyanazok a szervek végzik, amivel a mozgások tökéletes folytonossjátgát és a működés teljes biztonságát hozzuk' létre. A találmány szerint a re teszel ősztert- 70