128555. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves erősítőberendezés és hozzávaló elektroncső

2 128553. árnyékoló rácsköréből vesszük, nem pedig az erősítő kivezető köréből, mint ez általá­ban szokásos. E kapcsolás révén lapos jellemző görbe, az erősítés állandósága és 5 az impedancia igazíthatóisága előnyösebben valósíthatók meg. ^z 1. ábra a találmány elveit hasz­nosító háromfokozatú erősítő. A jelek be­vezetése a T\ transzformátoron történik 10 a Yi elektroncső rácsához. E csőnek Rg anódterhelése van, az árnyékolórács táplá­lása pedig R2 ellenálláson át megy végbe, míg £t a szokásos csatolásmentesítő kon­denzátor. Az előfeszültséget R4 ellenállás 15 adja, melyet C 2 kondenzátor hidal át. A V x cső anódjáról a jeleket C3 csatolókonden­zátoron át a V2 cső rácsára vezetjük. En­nek a csőnek RB anódterhelése van, míg az árnyékolórácsot R5 terhelésen át táplá;l-20 juk, C 4 csatolásmentesítő kondenzátor al­kalmazása mellett. Az előfeszültség a ka­tódaveze lékben fekvő R8 ellenállás révén létesül. C5 a szokásos lecsatoló konden­zátor és R7 a rácslevezető elkmállás. A je-25 lek a V 2 cső anódjáról C 6 csatolókon­denzátoron át a Ya cső rácsára jutnak.; En­nek az anódkörében Rl0 terhelési ellen­állás van és az árnyékolórács táplálása R9 ellenálláson át megy végbe. Az előfeszült-30 ség, melyet R 1S ellenállás és C 9 kondenzá­tor létesí^ Ru ellenálláson át jut a rácsra. Az utolsó cső kimenetét C8 kondenzátoron át T, kimeneti transzformátorba vezetjük, mely azt a vonaláramkör számária a kívánt 35 impedancia értékre letranszformálja. Az utolsó cső árnyékoló rácsköre a C7 kon­denzátorral soros kapcsolású Ri3 ellenál­lást tartalmazza. A C7 kondenzátor impe­danciája az erősítendő frekvenciakörzetben elhanyagolható. Az R13 ellenálláson kelet-40 kező feszültséget ezután a szemléltetett kapcsolás útján az első cső rácsára vezet­jük vissza. A fenti erősítőben alkalmazott csövek a jelenleg már beszerezhető fajtájú, nagy 45 meredekségű, pentódák lehetnek. Az áb­rán szemléletettnek megfelelő egy áram­kör ily csövek alkalmazása mellett visz^ szacsatolás nélkül 110 db nagyságrendi! erősítést adott. A kapcsolás szerinti visz-50 szacsatolás segélyével az erősítés 50 db-re csökken és az erősítés-frekvencia jellem­ző görbe változásai 10—60 ke sávon belül, .melyre az erősítőt tervezték, közel 1 db-re csökkennek. 55 A 2. ábra az 1. ábraheli erősítő kimeneti fokozatának egy változata. Az alkatelemek megjelölése a fentivel megegyező, az Il13 és Rl4 ellenállások kivételével, melyekre ké­sőbb térünk rá. Ennél a kiviteli alaknál a visszacsatoló kapcsolás az árnyékoló 60 áramkörből és az anódáramkörből leve­zetett visszacsatolás összetételét eredmé­nyezi. Ha az R13 ellenállást figyelembe vesszük, mind az árnyékoló rácskörbeiij mind pedig az anódáramk őrben fellépő 65 váltakozó áramok ezen az ellenálláson át folynak és innen az első cső rácsára jut­nak. E visszacsatolási feszültséghez járul az árnyékoló rácskörben fekvő R14 ellen­álláson fellépő feszültség, mint ezt már az 70 1. ábra kapcsán említettük. Ezzel az el­rendezéssel állandó erősítésbeli állapot, va­lamint lapos jellemző görbe tetszés szerinti mértékben létesíthető, feltéve, hogy a sta­bilitás-viszonyok fenntarthatók. \ kimé- 75 ne ti impedancia beállítása tekintetében is előnyök származnak, mivel az R13 ellenál­lás foly Ián létesülő áramvisszacsafolási az erősítő kimeneti impedanciáját növelni, míg az árnyékoló rácskörből származó 80 vissza csalói ás azt csökkenteni igyekszik. A két fajtájú visszacsatolás kellő összetétele útján lehetséges léhát tetszés szerinti kime­neti impedancia létesítése. Ez az impedan­ciával tozás az R14 ellenállás egy részének megcsapolása útján létesíthető, ami avisz­szacsalolás kívánt mértékét eredményezi. Ami az effajta visszacsatolással létesít­hető harmonikuscsökkentést illeti, teljesen kielégítő eredmény eléréséhez lényeges, 90 hogy az árnyékolórács görbéjének mere­deksége az anódáéval azonos legyen. Ez megfelelő csőszerkezettel valósítható meg,, vagy más megoldás szerint olymódon, hogy az árnyékoló rácskörbe megfelelő terhe- 95 lési impedanciát illesztünk, ami a két «őr­be összhangbahozását elősegíti. E ter­helés lehet ellenállás, melynek egy része a visszacsatolási feszültség létesítése vé­gett meg van csapolva, vagy a 3. vagy 4. 100 ábrán szemléltetett elrendezésből állhat. A 3. ábra szerint, mely az 1. ábrabeli' erősítőnek szintén csak a kimeneti foko­zatát szemlélteti, a T2 transzformátort há­romtekercsű transzformátor helyettesíti. A 105 visszacsatolást az árnyékolórácsról ekkor az R14 —R 15 potenciométer útján kapjuk 1 , mely impedanciabeállításra is hasznosít­ható, az anódáramkörből pedig az R13 el­lenállás révén, mint ezt már ismertettük, no Az árnyékolórács terhelése most a Ts transzformátor harmadik tekercséből áll,

Next

/
Oldalképek
Tartalom