128529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen emészthető fehérjetartalmú tápszerek előállítására, hüvelyes és/vagy olajos magvakból

Megjelent 1941. évi december hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^HK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128529. szám. IV/e. osztály. — V. 3973. alapszám. Eljárás könnylen emészthető fehérjetartalmú, tápszerek előállításária, hüvelyes és/ vagy olajos magvakból. Váné Ferenc oki. gazda, nyűg. cs. és kir. családi uradalmi főintéző, Alsógöd. A bejelentés napja: 1940. évi június' hó 12. A találmány abból indul ki, hogy a bé­ére 11 hüvelyes és olajos, magvak fehérjetar­talmát, az emberi szervezet nehezen emészti meg, 'amiért is e tápanyagok nem 5 értékesítődnek tökéletesen. Ezjt a hátrányt a találmány szerinti eljá­rással úgy kerülhetjük el, hogy egyrészt ia hüvelyes (pillangós) vagy másrészt az olajos magvak, esetleg mindkét magfajta io keverékének fehérjetartalmát enzimes hi­drolízissel feltárjuk, illetve ilyen módon a fehérjéket a tetszésünk szerint kívánt mértékig lebontjuk. A találmány szerinti eljárás olyan élel-15 tani folyamatok igénybevételével történik, (amelyekhez sem gőznyomásra, sem pedig savak jelenlétére szükség nincs és ezért egyszerű eszközökkel is könnyen keresz­tülvihető. Erre a célra ugyanis ia fehér-20 jékben dús magvak csiráztatásával előál­lított, Léhát a főleg fehérjebontó enzime­ket tartalmazó malátákat vehetjük igénybe. Csírázáskor az enzimek hatásossá válnak és a magvakban felraktározott tápanyago-25 kai, így a fehérjéket is lebontják, miáltal azokat mind a növényi, mind az emberi "szervezet által könnyen felszívbatóvá te­szik. (önként adódik, hogy a növényi fehérjék 30 .lebontásához szükséges enzimeket a leg­kiadósabban maguk a fehérjékben gazdag, egyrészt a hüvelyes (pillangós), másrészt az olajos magvak és/vagy ezen magfajiák egymásközötti illetve tetszés szerinti e«y-35 mással való keverékei tartalmazzák. Erre a célra tehát az ilyen magvakból csírázta­lássál malátát készítünk, miáltal a bennük1 rejlő enzimek hatása révén fehérjéik feltá­ródnak és ennek következtében könnyen] emészthető tápanyagokká változnak. 40 Minthogy az ilyen malátákban a terme­lődő peptikus enzimek a magvak saját szükségletét messze meghaladói mennyiség­ben vannak jelen, — ezeké! fel lehet' hasz­nálni a nem csiráztatott magvak fehérjer 45 tartalmának gazdaságos feltárására illetve lebontására, tehát azoknak könnyen emészthetővé tételére is. A fehérjebontásra alkalmas maláták ké­szítésére különösen mégfelelnek a fehér- 50 jékben dús hüvelyes (pillangós-) növények magvai, így, pl. a bükkönyfélék, lencse, borsói, továbbá a szójabab, babfélék, föl­didiói, herefélék, akácfafélék, stb., valamint a fehérjedús olajos növények, pl. a kein- 55 der, napraforgó-, tök, bükkfa, stb. mag­jai is. Ezek a maláták a gabonamalátákhoz ha­sonlóan megszáríthatok, megdarálhatók, megőrölhetők vagy megpörkölhetők és cm- 60 béri táplálékul valamint ipari célokra is felhasználhatók. Ha nem csiráztatott, egy-­részt hüvelyes, másrészt olajos magvak­ból és/vagy ezen magfajták keverékeiből akarunk könnyen emészthető fehérjéket 65 tartalmazó tápszereket előállítani, akkor, (ezeket vagy ezeknek hidegen feldolgozott (pl. olajkivonás, olajkisajtolás után viszr szamaradó) megdarált, lisztté őrölt terméV-keil egyenként vagy egymásközött tetszés 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom