128515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroncsövek számára való köpenyalakú katódák előállítására, valamint az eljárással előállított köpenyalakú katóda
128515. 20 se van, mely a V.-alaku sávdarab csúcsrészét fogadja be. A (62) mélyedés nagysága előnyösen kisebb, mint a köpeny fél átmérője, úgyhogy a sávdarabnak 5 (47) és (48) oldalrészei a további hajlításkor felfelé ferdén egymástól eltávolodva állnak be. A (62) mélyedés középvonala a (61) nyomókölyü (63) hossztengelyéhez képest oldalt el van tolva. 10 A (62) mélyedéssel a hengeres alakú vizszintes (64) hajlítótövis működik együtt. A hajlítótövis felül (65)-nél laposra van lemetszve és a (62) mélyedéssel koaxiális helyzetű. Ha a köpeny ala-15 kitásakor a V.-alaku sávdarab a, (60) mélyedésbe helyezkedik el, akkor a (64) hajlítótövis a (61) nyomókölyü felett nyugalomban van. A (61) nyomókölyüt először annyira emeljük fel, hogy a sávdarabot maga és a hajlítótövis közé befogja. A (61) nyomókölyü mozgása azonban megszűnik, mielőtt a (64) hajlítótövis a (62) mélyedésben legalsó helyzetét elérte volna; most a (61) nyomókö-25 lyüt fogvatartjuk. Ezután a (66) leszedőkölyüt lefelé a (64) hajlítótövisre mozgatva, azt a (62) mélyedésben legalsó helyzetébe nyomjuk. Emellett a közbenfekvő sávdarab meghajlik, úgy-30 hogy alsó, hengeres (67) rész képződik, melynek felfelé irányuló és egymástól divergáló (47) és (48) oldalrészei vannak. A (47) oldalrész a (48) oldalrészen túlnyúlik, minthogy a (62) mélyedés és 35 a (64) hajlítótövis közepe a sáv középvonalához képest el van tolva; a (49) kiemelkedéseket tartalmazó (47) oldalrész tehát a másiknál szélesebb lesz. A leirt munkamenet után a (66) leszedőkö -40 lyü felemelkedik és a (64) hajlítótövistől elválik. Ezután a villamos ellenálláshegesztés számára való vizszintes helyzetű és ide-odamozgatható (68) és (69) pofákat (13. ábra) befelé mozgatjuk és azok 45 a felfelé irányuló (47) és (48) oldalrészekkel érintkezésbe jutva, a (64) tövis körüli hajlítási műveletet befejezik és a (21) és (22) peremeket létrehozzák. A (68) és (69) hegesztőpofák a (61) és 50 (64) részektől el vannak szigetelve. A (68) hegesztőpofa befelé a (64) hajlítótövis (70) középvonalán túlmegy, míg ugyanekkor a (69) hegesztőpofa mozgása a középvonalat nem éri el, úgyhogy 55 a (21) és (22) peremek a (64) hajlítótövis felső (65) lelapításának egyik oldaléléhez fekszenek. A (68) és (69) hogesztőpofák (71) homlokfelületei ferdék és^ előnyösen rovátkáktól mentesek, ha- 60 bár semmisem akadályozza ilyen rovátkák alkalmazását. A hegesztőpofák szélessége a köpeny és a szárnyrészek öszszes hosszával egyenlő. A (68) és (69) hegesztőpofák befelémozgásakor. először a (22) peremen és a (24) szárnyrészen levő (49) kiemelkedések jutnak a (21) peremmel és a (23) szárnyrésszel érintkezésbe, amikor is a kiemelkedéseknek megfelelően az érint- 70 kezesi felület eleinte igen kicsiny. Ennek következtében az érintkezési helyeken az áramátmenet számára igen nagy ellenállás keletkezik. Mihelyt a hegesztőpofák befelémozgásakor 75 az érintkezés létrejött, a pofákba villamos áramot vezetünk, mely a (49) kiemelkedéseket és a peremnek, valamint a szárnyrésznek hozzájuk fekvő érintkezési helyeit meglágyítja. A hegesztési 80 folyamat alatt a (68) és (69) pofák tovább mozognak előre, mindaddig, amig a peremek és a szárnyrészek szilárd felfekvése létrejött és a kiemelkedések laposra nyomódtak. A (68) és (69) he- 85 gesztőpofák által gyakorolt nyomás az egész hegesztési folyamat alatt megmarad, úgyhogy szikraképződés nem mutatkozik. A pofák által gyakorolt nyomást még az áram kikapcsolásakor is 9Q fenntartjuk. A hegesztéshez kis feszültségű és nagy amperszámu váltakozó áramot alkalmazunk.Kielégitő eredményeket kapunk körülbelül 3 Volt feszültségű és körülbelül 2000 ampere erősségű vál- „5 takozó árammal. A hegesztés alatt az áramot csak rövid ideig kell bekapcsolni. Azt találtuk, hogy kellő eredményeket kapunk, ha az áram bevezetési ideje 1/2 periódus. A találmányt azonban nem korlátozzuk az áram fenti értékeire, melyek változhatnak. A hegesztőpofák a (23) és (24) szárnyrészeket ugyanúgy hegesztik össze, mint a (21) és (22) peremeket. A (23) és (24) szárnyrészek a 105 (21) és (22) peremek síkjában fekszenek. Mindkét rész, a köpenyen kivül, a köpenyhez képest ferde, rendszerint sugárirányú helyzetben van és a köpeny hossztengelyével nem esik egybe. A (64) n0 hajlítótövis a köpeny és a szárny egész hosszára kiterjed. A hegesztés közben a (61) nyomókö-