128509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kőolajok desztillációs veszteségének csökkentésére

Megjelent 1941. évi december hó 1-én. ' MAGTAR KIRÁLYI (^BHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128509. szám. II/a/b. (IV/h/1-, IV/i.) osztály. — G. 9083. alapszám. Eljárás a kőolajok desztillációs veszteségének csökkentésére. Dr. Gegő Mihály vegyész, műszaki tisztviselő, Salgótarján A bejelentés napja: 1940. évi június hő 21. A lispei kőolaj feldolgozásakor érzékeny benzinveszteség lép fel. E veszteség kiküszöbölésére a mai napig alig történt próbálkozás. Ennek magyarázata abban kere-5 sendő, hogy az irodalmi módszerek egyike sem ad kielégítő eredményt. Megállapítottam, hogy a veszteségek főleg onnan erednek, hogy desztilláláskor az egyes frakciókkal együtt távozó földgáz io benzingőzöket is visz magával, melyek a szabadba jutnak és így veszendőbe mennek. H|a a földgázt felfogják, akkor a benzingőzök legfeljebb a földgáz fűtőértékét növelik. 15 A találmány szerinti eljárás célja a földgázzal távozó benzingőzök visszanyerése. A földgázban foglalt benzin elkülönítésére négy eljárás ismeretes. Az egyik eljárásnál a gázt hűtés közben 20 sűrítik, miáltal a folyékony alkatrészek kondenzálnak és így a benzin is kiválva összegyűjthető. A másik eljárásnál a benzintartalmű földgázt, nyeletőkben, a petróleum vala-25 mely desztillációs termékébe (pl. kreozotolajba) vagy tetralinba stb. vezetik és ezzel, elosztók útján, alaposan összekeverik. Ekkoír a petróleum desztillációs terméke a benzint kioldja és a benzin tártaim ától meg-30 szabadított földgáz felfogható. A benzint az elnyelő anyagból újabb desztillálással nyerik vissza. Ennél az eljárásnál magas nyomáson kell dolgozni, mert a nyelető folyadék abszorpcióját így fokozni lehet és ezzel a berendezés méreteinek csökkenése 35 jár. A harmadik eljárásnál a benzingőz tartalmú gázokat ellenáriamban, vízpermetezőn vezetik keresztül, miközben a víz a gázokkal tovaragadott benzinrészecskéket kis 40 mennyiségben adszorbeálj a. Egy negyedik eljárás a másodikat és harmadikat egyesíti, amennyiben a gáztartalmú benzingőzöket kőolaj-frakcióval permetezi'. 45 Kőolajdesztillációnál a fent ismertetett eljárások közül az első nem talált alkalmazást, mert a desztilláló-kazánból elvezető csőrendszerben nem lehet nyomást alkalmazni. A második, harmadik és negyedik 50 eljárás közös hátránya, hogy mindegyiknél újbóli desztillációra van szükség, ami idő, költség és megismétlődő, rendesen 0.5— I.OO/OÍOS desztillációs veszteséget jelent. A második eljárás külön hátránya, hogy nyo- 55 mással kell dolgozni. A harmadik eljárás nem vált be, mert segítségével a benzinnek csak törtrésze volt visszanyerhető. Ugyanez a hátrány lép fel a negyedik eljárásnál is, noha a harmadiknál jobb eredménnyel dol- 60 gozik. A találmány a felsorolt hiányok kiküszöbölését célozza. Eljárásom a desztilláláskor felszabaduló és az egyes frakciókkal együtt távozó gáz áramlási sebességét eredeti ér- 65 tekének törtrészére csökkenti le és ezzel a gázt a magával' hozott benzin kic&apására kényszeríti. Ugyanakkor a gáz-benzin kolloidrendszer, mely feltevésem szerint a hű-