128504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a dimetilciklopentanopolihidrofenantrén-sorozat oxidálási termékeinek előállítására

2 128 5 «4. kor, pl. az említett gyűrűkben a, ß-tcli­tetlen ketoncsoportozatokat tartalmazó ve­gyületekhez juthatunk. Az oldalláncok részleges oxidálással vág-5 zett lebontásával képződött karbonsavakat, melyek karboxilcsoportja az oldalláncban vagy annak helyén van, az oxidálási ke­verékből, pl. lúgosán ható anyagok segé­lyével sóik alakjában nyerhetjük; a sza-10 baddá tett savakat, pl. ismételten sóikon át és/vagy átkristályosítással, észterek, ami­dok előállításával, valamint különösen frakcionáló kezeléssel is, például elész­terezéssel, észterek elszappanosításáva], 15 szublimálással, adszorbeálással és másef­féle módon tisztíthatjuk és választhatjuk külön. A szteroidok oldalláncának részleges vagy teljes lebontásával képződött semleges, nem 20 dió karbonilvegyüle leket, ketonokat és alde­hideket egymástól, pl. a savanyú és könnyen illó alkatrészek eltávolítása után fizikai ós/ vagy kémiai elválasztó módszerekkel, így pl. kelonkémszerek alkalmazásával, frak-25 eionált kristályosítással, adszorbeálással, nagyfokú vákuumban végzett szublimálás­sal és másefféle módon választhatjuk kü­lön. Ketonkémszerekül célszerűen hidra­zint vagy hidroxilamint, illetőleg szárma-30 zékaikat, így pl. szemikarhazidot, tioszemi­karbazidot, aminoguanidint, fenilhidrazint, semleges vagy lúgosán helyettesített acil­hidrazinokat, például a trimetilamino-ace­tilhidrazin sósavas sóját, továbbá biszulfi-35 tot stb. alkalmazhatunk. A különböző ho­molog karbonilvegyületck különválasztá­sára, különösen a karbonilcsoportokkal kondenzálásra képes csoportok mellett még sóképző csoportokat vagy ilyenekké átala-40 kítható csoportokat tartalmazó karbonil­kémiszerékkel végzett, csak részleges átala­kítás és/vagy az ilyen kondenzálási ter­mékeknek fokozatos hasítása mutatkozott előnyösnek. Az említett clválasztómódsze-45 rek közül természetesen többet együttesen is alkalmazhatunk. Ha telítetlen kiindulási anyagokat oxi­dáltunk, pl. krómsavval, akkor a képződött polikarbonilvegyületeket egymástól ég a 50 monokarbonilvegyületektől, a karbonilmen­tes és a savanyú reakciótermékektől, pl. ugyancsak a fent ismertetett, magukban véve ismert módszerekkel választhatjuk külön. 55 Az oxidációs lebontáshoz alkalmas kiin­dulási anyagok, pl. a A1 , A2 , A 3 , A\ vagy A5 -kolesztének, -komprosztének 1 , szi­tosztének, -sztigmaszta-diének, -kolénsavak, illetőleg homológjaik vagy kolesztán-5-ol. koprosztán-5-ol, szitosztán-5-ol, sztigmasz- 60 tán-5-ol, 5-oxi-kolánsavak, illetőleg homo­lógjaik vagy a megfelelő, különösen halo­génhidrogénsavakkal alkotott éterek és észterek. Felhasználhatjuk az említett sa­vak származékait, illetőleg átalakítási ter- 65 mékeit is, így például észtereiket vagy amidjaikat vagy olyan vegyületeket, me­lyekben a karboxilcsoport karbinolcSQport­tal van helyettesítve. Alkalmasak továbbá a felsorolt vegyületek tetszőleges térizo- 70 merjei is. Ezek a kiindulási anyagok is­mertek vagy magukban véve ismert mód­szerekkel állíthatók elő. Felhasználhatjuk a magban kettős kötéseket, illetőleg tercier hidroxilcsoportokat tartalmazó különböző 75 szterinek, illetőleg epesavak keverékeit is, feltéve, hogy azok magszerkezele egyező, továbbá szterinek és epesavak olyan le­bontási termékeit, melyeket pl. a jelen eljárással az oldalláncoknak csak részié- 80 ges lebontásával kapunk. Ha telítetlen vegyületekből. így pl. ko­leszténekből indulunk ki, akkor telítetlen eljárási termékekhez jutunk, így például a kettős kötés átmeneti védelme mellett 85 androsztén-17-onokhoz, pregnen-20-onok­hoz, nor-kolesztén-215-onokhoz, nor-kolesz­tén-20-onokhoz, kolénsavakhoz, nor-kolén -savakhoz, bisznor-kolénsavakhoz, etio-ko­lénsavakhoz. Ha a kettős kötés védelme 90 nélkül dolgoztunk, akkor a megfelelő di­ketonok és ketokarbonsavak iselkülöníthe­tők, például az androszténdionok, pregnen­dionok és keto-etio-kolénsavak. Ha azon­ban szabad vagy helyettesített tercier hi- 95 droxilcsoporlot tartalmazó vegyületekből, így például kolesztán-5Holból, 5-klór- vagy 5-bróm-kolesztánból indulunk ki, akkor pl. az androsztán-, pregnán-, nor-kolesz­tán-, bisznor-kolánaldehid-, kolánsav-, etio- 100 kolánsavsorozat megfelelően helyettesített eljárási termékeihez jutunk. Ezeket a he­lyettesített eljárási termékeket azután ezt követőleg, esetleg átészterező- és/vagy hi­drolizálószerek behatása után, vizet, savat 105 vagy alkoholt lehasító szerekkel, ugyan­csak az A vagy B gyűrűkben telítetlen vegyületekké alakíthatjuk át. A találmány szerinti eljárással az oldal­láncok részleges vagy teljes lebontás ávali 110 kapott oxidálási termékeket lényegesen jobb hozadékkal kapjuk, mint akkor, ha a bevezetésben ismertetett módon olyan vegyületekből indulunk ki, melyek az A

Next

/
Oldalképek
Tartalom