128479. lajstromszámú szabadalom • Amplitudótól függő látófrekvenciás erősítő
2 128479. ás —14— erősítő, a —15i— egyenirányítói az AVC iszabályozófeszültség-vezetékkel, a találmány szerinti látófrekvenciás —Í6— erősítő és a visszaadó —17— szerkezet, pl. 5 katódsugárcső van összekötve. A Körfrekvenciát adó —18— generátor és a sorszakasz frekvenciát adói —19— generátor szintén a —15— egyenirányító kimenő áram körével és a visszaadó készülék kitérítő 10 elemeivel van csatolva. A 12—19 fokozatok a látófrekvenciás —16— erősítői kivételével, mind ismert szerkezetűek lehetnek! úgy, hogy részletes leírásuktól eltekinthetünk. 15 A fent leírt vevőrendszer működése röviden a következő: —10, 11— antennakor^ ben felvett távolbalátó jeleket a nagyfrekvenciás —12— erősítőben hangoljuk és erősítjük, majd a transzponáló —13— fo-20 kozatba vezetjük őket. Itt közbenső frekvenciává alakulnak át, amelyet a közbenső frekvenciájú —14— erősítőben szelektíven felerősítünk és a —15— demodulátorba vezetünk. A jel modulációs komponen-25 sét a —15— demodulátorból elvezetjük és a lálófrekvenciás —16— erősítőbe vezetjük. Itt a modulációt felerősítjük és a találmány szerinti készülékbe visszük át, amelyet még pontosabban le fogunk írni ós a 30 modulációt azután a visszaadó —17— készülék világosság-vezérlése egyik elemére visszük fel. A —17— berendezés letapintó sugarának erősségét a vezérlő elemekre szokásos módon felvitt látófrekvenciás fb-35 szültségeknek megfelelően moduláljuk vagy vezéreljük. A —15— berendezésben létesített iszabályozóíeiszültséget, melynek lefolyása az átlagos vivahuUám^amplitudóval arányos, de a távolbalátó modulációjá-40 tói független, a 12—14 fokozatok csövei rácsának vezérlése céljából, a szokásos móídón visszük fel, hogy a —14— erősítő kimenő amplitúdója a vevoerősség nagy ingadozásainál aránylag szűk körzeten belül 45 gyakorlatilag állandó maradjon. A modulációit a —18— és —19— generátorokhoz is hozzávezetjük, hogy a benne foglalt szinkronizáló összetevők e generátorokat az adó megfelelő berendezéseivel szinkroni-50 zálják. A —18— és —19— generátorok fűrészfogalakú áram- és feszültséghullámokat hoznak létre és ezeket a hullámokat a kitérítő mezők létesítése céljából —17— berendezés kitérítő elemeire visszük fel, 55 hogy így a letapintó sugarat egymásra merőlegesen két irányban kitérítsük ós ily módom a yisszaadő készülék ernyőjén párhuzamos sorok vagy sorszakaszok egymást követő sorozatai létesülnek. Az 1. ábra szerinti rendszernek a talál- 60 mányt felölelő része a visszaadott kép részletei kontraszt-növelését célozza. Az erre való látófrekvenciás erősítőnek átvivő csatornája van erősítő eszközökkel, pl. a —20, 21— csőerősítőkkel. A —20— cső ve- 65 zérlőrácsa közvetlenül a —15— demodulator kimenőkörévcl van összekötve, míg a. beállítható —22— ellenállás annak katódakörében fekszik. A demodulator közvetlen kapcsolata. folytán, a —20— erősítőbe 70 vezetett jel stabilizálódik, azaz a szinkronizálói-impulzusok csúcsai, szintúgy valamennyi, meghatározott világosság értéknek megfelelő jeifeszültség amplitúdó egy szinten feküsznek. A —21— cső rácsköre a 75 —22— ellenállással párhuzamosan van kapcsolva, míg a beállítható —23— előfeszültség-telep a katódakőrben fekszik. A —20— és —21— csöveknek közös anódakörük van, amely a —24— terhelőellenállást 80 és a vele sorbakapcsolt —25— induktivitást tartalmazza. A visszaadó —17— készülék bemenőköre a —24, 25— terhelőkörrel párhuzamos és megfelelő —26— csatolókondenzátorral csatlakozik. Az üzemi fe- 85 szültségeket a csövek ernyőjére és anódáira a +Sc és -j-B feszültségforrásokból viszszük fel. A —16— látófrekvenciás erősítő vagy átvivő csatorna működése a legjobban a 2. 90 ábra görbéi nyomán érthető meg. A—B— görbék a —20— és —21— csövek anódaáram-ráosfeszültség karakterisztikái. A —C— és —D— görbék a kombinált —20— és —21— csövek terhelési, illetve kimenői-fe- 95 szültség-anódaáram karakterisztikáit ábrázolják. A —20— csőnek gyakorlatilag egyenesvonalú rácsfeszültség-anódaáram karakterisztikája van, amelyet az —Ipi— görbe szemléltet, mely megfelel annak a feltétel- loo nek, hogy a —22— ellenállás értéke nullára csökkent. Tehát olyan bevezetett jelnél, amelynek a —Vg-nél szemléltetett görbének megfelelő hullámalakja van, a —20— cső kimenőíaszültsége gyakorlatilag torzí- 105 tatlan hullámalakot, —V0 — vesz fel. Az —I"Pi— görbe a —20— cső megfelelő karakterisztikáját a —22— ellenállás figyelembevételével mutatja, mely az ellencsatolást valamely előre meghatározott értókig no növeli. Az —Ip2 — görbe a— 21— cső tényleges rácsf>eszültségHanóda,áram-karakterisztikája, mert ugyanolyan lefolyású, mint a —20— cső —Ipx — görbéje, mégis azzal
