128473. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozásra érzékeny berendezés
2 128 47 3. vitel szempontjából lényegileg két fő módon történhetik. Az e szempontból lehetséges megoldások egyik csoportja olyan, hogy a terhelés 5 által befolyásolt külön relét vagy reléket alkalmazunk, amelyek bizonyos nagyságú terhelésnél (pl, félterhelésnél) működésbe jönnek és a feszültségrelé alapfeszültségét megváltoztatják. Ilymódon egy vagy több 10 fokozatban eszközölt kompandálás érliető el. A másik csoportbeli megoldások a terheléssel folytonosan változó kompandálást célozzák olykép, hogy az alapíeszült-15 séget, vagy elektromos, vagy pedig elektromosan létesített mechanikai hatókomponensek segélyével, a terheléstől függően folytonosan változtatják. Az elektromos hatókomponensek segélyével eszközölt kom-20 pandálás általában oly természetű lehet, hogy annak mértéke nemcsak a terhelés nagyságától, hanem annak (induktív, kapacitív vagy ohmikus) jellegétől is függ,* ezzel szemben az elektromosan létesített 25 mechanikai hatókomponensek segítségével akár a terhelés jellegétől is, akár pedig csak a terhelés nagyságától függő (tehát a terhelés jellegétől független) kompandálás érhető el. Az alábbiakban az ily meg-30 oldások néhány kiviteli példáját ismertetjük, melyek közös jellemzője a szabályo, zott áramkör legalább egy áramágába kapcsolt fluxusa által az alapfeszültséget változtató tekercselés. 35 A feszültségrelé alapfeszültségének megváltoztatása (eltolása) az alkalmazott elek troHios, mágneses és mechanikai szerkezeti elemeknek üzemben eszközölt megváltoztatásával érhető el. A gyakorlati ki-40 vitelre rendkívül sok mód áll rendelkezésre; ilyenek lehetnek pl.: az alkalmazott impedanciák (fojtótekercsek, ohmikus ellenállások, és kondenzátorok) nagyságának megváltoztatása, pl, bizonyos részüknek ki-45 iktatása, rövidrezárása vagy beiktalásia állal,— a működtető tekercsek menetszámainak megváltoztatása levezetések segélyével, — az alkalmazott impedanciák és működtető tekercsek mágneses körében 50 eszközölt változtatás (így mágneses ellenállások kiiktatása, áthidalása és beiktatása), — továbbá rugóval, súllyal, elektromosan vagy mágnesesen létesített mechanikai erők vagy nyomatékok változtatása, be-55 vagy kiiktatása, stb. A fenti lehetőségek felhasználásával fokozatos Ttompandálás érhető el bármily szerkezetű főáramkörű áram- vagy wattrelével, mely mint segédrelé a terhelő áram vagy a terhelő teljesítmény bizonyos megválasztható értéké- 60 nek túllépése esetén működésbe jön és elektromos, mágneses vagy mechanikai úton a feszül Iségrelé alapfeszültségét a szükséges mértékben eltolja-. A segédrelémegoldásánál előnyösen alkalmazható pl. 65 az az ismeretes hatás, melyre már a 115802. lajstromszámú pótszabadalomban is történt hivatkozás, és amely egy telített fojtótekerccsel sorba- vagy párhuzamosan kapcsolt kondenzátorból álló áramkörben lép 70 fel és a feszültségnek, áramnak vagy fluxusnak a billenőpont túllépésénél bekövetkező hirtelen megnövekedésében nyilvánul meg. Ez esetben a segédrelét úgy méretezzük, hogy a billenőpontot annál a 75 terhelési értéknél érjük el, melynek túllépése után a fokozatos kompandálás bekövetkezését kívánjuk. Amennyiben! a kompandálást több fokozatban akarjuk alkalmazni, az egyes fo- «o kozatok működtetésére külön segédrelékel, vagy egy közös segédrelét alkalmazhatunk, ez utóbbit oly szerkezettel, hogy annak a terhelés függvényében bekövetkező elmozdulásai a feszültségrelé aliapfeszültsé- g5 gét a terhelés mértékében fokozatosan eltolják. A fokozatos kompandálás a fentiek szerint akár a terhelő áramtól, akár pedig a terhelő teljesítménytől függő folyamat lehet, melynek hátránya természetesen a 90 folytonosság hiánya. A terhelés mértékében folytonosan végbemenő, de a • terhelés jellegétől "függő kompandálást érhetünk el olymódon, hogy a feszültségrelé egy 95 vagy több elektromos szerkezeti elemére a terhelő áramtól függő ampermenetszámú segédtekercselést alkalmazunk. E megoldás kivitelét illetőleg példaképen a rajz szerinti elrendezés vehető alapul, 100 melynél az -~-a1 — működtető tekercs az —f— telített fojtótekerccsel sorba, az —a2 —működtető tekercs pedig közvetlenül a —"V— üzemfeszültségre van kapcsolva, a b áram tekercs pedig a szabályozandó 105 áramkörrel sorbakaposolva az —f— fojtótekercs vasmagjára van tekercselve. Nyilvánvaló, hogy ez esetben az —a1-~~ tekercs árama a — V— feszültséghez képest erősen eltolt induktív jellegű, az —a2— tekercs 110 árama pedig — különösen ha vele fáziskompenzáló kondenzátor is sorba van kapcsolva — ohmikus jellegű lesz. A fentieknek megfelelően az ábra sze-
