128463. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámokhoz való ikerdióda
2 128463. linoseket használhattunk. A szigetelőanyagú tárcsa egyrészt a beforrasztandó drótok kölcsönös helyzetét rögzíti, másrészt pedig a későbben megerősítendő katóda alátétje. 5 A beforrasztás után az anódák egymással szembefordított homlokoldalait maróval, vagy csiszolókoronggar úgy munkáljuk meg, hogy azok egymástól pontosan az előírt távolságban legyenek'. A katóda T ola-10 kú, vagy kalapács alakú 10 fémtömb, amelyet nehezen olvadó fémből, például wolframból készítünk. A T alakú test harántdarabja a 7 és 8 anodákkal közös egyenesben fekszik. A harántdarab homlokfelü-15 tetei a katóda emissziós felületei, míg a katóda és iaz anódák homlokfelületei között fekvő kicsiny közök a kisülési szakaszok. Hogy alacsony emissziós hőmérsékleten dolgozhassunk, célszerű, ha a Icatódának 20 az anodákkal szembenfekvő homlokfelületeit emisszióképes oxiddal fedjük. A katóda 11 szárát fémből, például nikkelből készült hüvelybe 12 illesztettük, amely 13 fűtőtekercset vesz körül. A fűtőtekercset 25 a katódától önmagában ismert módon, Villamosan elszigeteljük. A fűtőtekercs melege túlnyomó részt hővezetés útján jut az emissziós felületekhez, ezért előnyös, hogy a fémtömböt jó hővezető fémből, például 30 rézből készítsük. Azokat a homlokfelületeket, amelyekre oxidréteget viszünk fel, nikkellel vonjuk be, hogy az oxid jól tapadjon és káros határrétegek keletkezését meggátoljuk. A katódát a 9 szigetel ölemez-35 re erősítjük ós a rajzban látható módon kötjük össze a beforrasztott 4, 5 és 6 |áramvezetésekkel. Hogy a katódát a 9 szigetelőtárcsára erősíthessük, 14 szigetelőszalagot fektetünk reá, amelyet a szigetelő 40 anyagú tárcsával 14a szegecsek, célszerűen csőszegecsek segélyével kötünk össze és így a katódát rajzolt helyzetében rögzítjük. Az elektródaszerkezet ilymódon való felépítése után a vákuumcső 2 részét a 2. 45 ábrában szaggatottan jelölt vonal mentén beforrasztjuk. Beforrasztáskor a cső falára önmagában ismert módon 15 gettertestet erősítünk. A gettertest elrendezése olyan, hogy a gettertükör csak a cső felső felé-50 ben, az elektródarendszertől távol keletkezik. Ha az anódák és az azok között fekvő katődarész vevődipolt alkotnak, akkor célszerű, ha annak hosszát a vett hullám-55 hosszára hangoljuk, tehát például a vételi rezgés hullámhosszának felével tesszük egyenlővé. Evégből az anódáknak a csőből kiálló részeire 16 fémhüvelyeket tolhatunk. Az egyenáramú köröket az anódákhoz általában azoknak a vákuumedényen :kívül 60 fekvő részein, a feszültségi csomókban csatlakoztatjuk és a vezetékbe nagyfrekvenciás fojtócsévéket iktatunk. A leírt ikerdiódát ultrarövidhullámok vételekor reflektorelrendezéssel igen egysze- 65 rűen alkalmazhatjuk olymódon, hogy a csövet a 17 reflektorban úgy rendezzük el, hogy az anódatengely a reflektor gyújtópontján megy át és a bejövő rezgések polarizációs síkjának megfelelő iránya van. 70 Hasonló egyszerű módon szerelhető a cső csőalakú üregrezonátorba. A 3. ábrában 18 a csőalakú üregrezonátor, vagy 'üregesvezető hosszmetszete. Az egyenirányító cső 8 anóddipolja ügy Van 75 irányítva, hogy az egyeríirányítandó' hullám 19 nyíllal jelölt irányára merőleges helyzetű. Szabadalmi igénypontok: „„ 1. Ultrarövidhullámokhoz való ikerdióda, mely különösen oentiméterhullámok egyenirányítására alkalmas és amelynek közvetve fűtött katódája és két anódája van, melyre jellemző, hogy a katódának 85 T alakja van és a T alakú tests harántdarabjának homlokfelületei az emissziós felületek, míg a két pálca-, vagy huzalalakú anódia a harántdarab meghosszabbításában, attól kétoldalt Van elrendezve. 90 2. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katódát magas olvadáspontú fémből, például wolframból készült oly T alakú tömb alkotja, melynek szárát fűtőtestet tártai- 95 mázó fémhüvely veszi körül. 3. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a T alakú katóda rézből van és homlokfelületeit, nikkelréteg közbeiktatásával, az emisszióké- 100 pes oxid borítja. 4. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az anódák""" a hengeralakú edény keresztmetszetében húrmentén vannak elrendezve. 105 5. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az elektródák csatlakozásai gyűrűalakú forrasztási helybe vannak ágyazva és a hozzávezetések kölcsönös helyzetét rögzítő és a katódát no hordozó szigetelőanyagú tárcsán vannak megerősítve. 6. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti cső előállítására, melyre jellem-