128463. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámokhoz való ikerdióda

2 128463. linoseket használhattunk. A szigetelőanyagú tárcsa egyrészt a beforrasztandó drótok kölcsönös helyzetét rögzíti, másrészt pedig a későbben megerősítendő katóda alátétje. 5 A beforrasztás után az anódák egymással szembefordított homlokoldalait maróval, vagy csiszolókoronggar úgy munkáljuk meg, hogy azok egymástól pontosan az elő­írt távolságban legyenek'. A katóda T ola-10 kú, vagy kalapács alakú 10 fémtömb, ame­lyet nehezen olvadó fémből, például wolf­ramból készítünk. A T alakú test harántda­rabja a 7 és 8 anodákkal közös egyenes­ben fekszik. A harántdarab homlokfelü-15 tetei a katóda emissziós felületei, míg a katóda és iaz anódák homlokfelületei között fekvő kicsiny közök a kisülési szakaszok. Hogy alacsony emissziós hőmérsékleten dolgozhassunk, célszerű, ha a Icatódának 20 az anodákkal szembenfekvő homlokfelüle­teit emisszióképes oxiddal fedjük. A katóda 11 szárát fémből, például nikkelből ké­szült hüvelybe 12 illesztettük, amely 13 fűtőtekercset vesz körül. A fűtőtekercset 25 a katódától önmagában ismert módon, Vil­lamosan elszigeteljük. A fűtőtekercs melege túlnyomó részt hővezetés útján jut az emissziós felületekhez, ezért előnyös, hogy a fémtömböt jó hővezető fémből, például 30 rézből készítsük. Azokat a homlokfelülete­ket, amelyekre oxidréteget viszünk fel, nikkellel vonjuk be, hogy az oxid jól ta­padjon és káros határrétegek keletkezését meggátoljuk. A katódát a 9 szigetel ölemez-35 re erősítjük ós a rajzban látható módon kötjük össze a beforrasztott 4, 5 és 6 |áram­vezetésekkel. Hogy a katódát a 9 szige­telőtárcsára erősíthessük, 14 szigetelősza­lagot fektetünk reá, amelyet a szigetelő 40 anyagú tárcsával 14a szegecsek, célszerűen csőszegecsek segélyével kötünk össze és így a katódát rajzolt helyzetében rögzítjük. Az elektródaszerkezet ilymódon való fel­építése után a vákuumcső 2 részét a 2. 45 ábrában szaggatottan jelölt vonal mentén beforrasztjuk. Beforrasztáskor a cső falára önmagában ismert módon 15 gettertestet erősítünk. A gettertest elrendezése olyan, hogy a gettertükör csak a cső felső felé-50 ben, az elektródarendszertől távol kelet­kezik. Ha az anódák és az azok között fekvő katődarész vevődipolt alkotnak, akkor cél­szerű, ha annak hosszát a vett hullám-55 hosszára hangoljuk, tehát például a vételi rezgés hullámhosszának felével tesszük egyenlővé. Evégből az anódáknak a csőből kiálló részeire 16 fémhüvelyeket tolhatunk. Az egyenáramú köröket az anódákhoz álta­lában azoknak a vákuumedényen :kívül 60 fekvő részein, a feszültségi csomókban csat­lakoztatjuk és a vezetékbe nagyfrekvenciás fojtócsévéket iktatunk. A leírt ikerdiódát ultrarövidhullámok vé­telekor reflektorelrendezéssel igen egysze- 65 rűen alkalmazhatjuk olymódon, hogy a csövet a 17 reflektorban úgy rendezzük el, hogy az anódatengely a reflektor gyújtó­pontján megy át és a bejövő rezgések po­larizációs síkjának megfelelő iránya van. 70 Hasonló egyszerű módon szerelhető a cső csőalakú üregrezonátorba. A 3. ábrában 18 a csőalakú üregrezoná­tor, vagy 'üregesvezető hosszmetszete. Az egyenirányító cső 8 anóddipolja ügy Van 75 irányítva, hogy az egyeríirányítandó' hullám 19 nyíllal jelölt irányára merőleges hely­zetű. Szabadalmi igénypontok: „„ 1. Ultrarövidhullámokhoz való ikerdióda, mely különösen oentiméterhullámok egyenirányítására alkalmas és amelynek közvetve fűtött katódája és két anódája van, melyre jellemző, hogy a katódának 85 T alakja van és a T alakú tests haránt­darabjának homlokfelületei az emissziós felületek, míg a két pálca-, vagy huzal­alakú anódia a harántdarab meghosszab­bításában, attól kétoldalt Van elrendezve. 90 2. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alak­ja, melyre jellemző, hogy a katódát ma­gas olvadáspontú fémből, például wolf­ramból készült oly T alakú tömb al­kotja, melynek szárát fűtőtestet tártai- 95 mázó fémhüvely veszi körül. 3. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alak­ja, melyre jellemző, hogy a T alakú ka­tóda rézből van és homlokfelületeit, nik­kelréteg közbeiktatásával, az emisszióké- 100 pes oxid borítja. 4. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alak­ja, melyre jellemző, hogy az anódák""" a hengeralakú edény keresztmetszetében húrmentén vannak elrendezve. 105 5. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alak­ja, melyre jellemző, hogy az elektródák csatlakozásai gyűrűalakú forrasztási hely­be vannak ágyazva és a hozzávezetések kölcsönös helyzetét rögzítő és a katódát no hordozó szigetelőanyagú tárcsán vannak megerősítve. 6. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti cső előállítására, melyre jellem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom