128456. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges képződmények és eljárás azok előállítására
12845«. 5 abroncsban a használat közben keletkezett hőmérsékletek 121 C° fölé nem emelkednek. Az abroncson belül elrendezett eszközökkel végzett közvetlen mérésből kitűnt, 5 hogy az abroncsban keletkező hőmérséklet az abroncs vastagságának közvetlen függvénye. I. Példa: Hatrétegű autoabroncs előállítására való 10 18o/o nyúlású, irányított polihexametilénadipamid-kordot szokásos módon állítottunk elő, mimellett merevítőbetétként, vetülék nélküli, 1800 Denier-jű, 1800 szálas, 25,4 mm-enként 3 menetű, »S« sodrású 15 szövetet alkalmaztunk. Ez 1800 Denier-jű kord szilárdsága tekintetében nagyszilárdságú, mintegy 3300 Denier-jű műselyemnek felel meg. A kord kisebbítése folytán az egyes rétegek sokkal vékonyabbak voltak 20 mint azelőtt, mimellett a szilárdság azonos maradt. A súlycsökkenés csökkentette az abroncson ható röpítőerőket. Ily abroncs nehéz alkalmazási feltételek mellett legfeljebb 121 C°-os hőmérsékletiét fejleszt. 25 II. Példa: Az I. példa szerinti gumiabroncsot állítottuk elő, mimellett kor delemként 20°/o nyúlású, 3000 Denier-jű, 1500 szálas, 25,4 mm-ként 1 sodratú, »S«-sodrású, moleku-30 lárisan elrendezett polihexameíilénadipamid-fonalat alkalmaztunk. A sodrást csupán azért alkalmaztuk, hogy a fonalna.k az abroncs anyagba való beviteLekor könynyebben dolgozhassunk. A nagy szilárdság 35 miatt az azelőtt alkalmazott szálakból álló kordokkal szemben kevesebb réteg volt szükséges. Ez az abroncs rendkívüli szilárdságú és jő tulajdonságú, ezenkívül' könnyebb és hajlékonyabb volt, mint a ha-40 sonló nagyságú, azelőtt előállított abroncsok. Használatkor az abroncs igen csekély hőt fejlesztett. III. Példa. Abroncsot szokásos módon állítottunk 45 elő és erősítőkordként 240 szálas, sodratlan, 20°/o nyúlású fonalat használtunk. A sodrás hiánya folytán a szálak az abroncsképződménybe való vitelükkor lapos, szalaghoz hasonló képződménnyé szélesedtek. 50 Ez megkönnyítette .a guminak a kalanderfolyamat alatt a szövetbe való hatolását és ezzel elősegítette a szálak és gumianyagi jobb kötését. E szálak nagy hajlékonysága és rugal-55 mássága folytán aránylag hosszú szálképződményeket alkalmazhatunk és emellett nem fontos, hogy a gumianyaggal valamennyi szál közvetlen érintkezésbe jut-e vagy sem. Hogy azonban egységes abroncsképződményt állítsunk elő, melynél a szá- 60 lak és a gumi együttműködnek, természetesen előnyös, ha a gumimassza lehetőleg sok szállal áll kötésben. Abroncsok és hasonlók erősítőbetétjeiként oly szöveteket is használhatunk, amebyek sokszálú kordok 65 helyett egyes, különálló, rendkívül, nagy szálakból, úgynevezett egyes szálakból (monofiles) vannak. Ámbár a poliamidszálak igen simák és sikamlósak és vízzel,, valamint szerves ol-7o dószerekkel nem nedvesíthetők, ragasztószer megfelelő megválasztásával poliamidfonal gumihoz kifogástalan szilárdsággal ragasztható. Fenti példákból kitűnt, hogy molekula- 75 risan elrendezett szintetikus oly poliamidfonalak alkalmazásakor, melyeknek nyúlása mintegy 20<>/o, igen jó minőségű abroncsok állíthatók elő. Csekélyebb nyúlású szintetikus poliamidfonalak azonos 80 módon alkalmazhatók, minthogy az eljárás abroncsok előállításánál a poliamidfo-, nalak rendkívüli szilárdságát és rugalmasságát hasznosítja. A nyújtási folyamat pontos ellenőrzésével 200 /o-nál kisebb, például 85 10—20% nyúlású fonalakat állíthatunk elő. Csekélyebb nyúlású poliamidfonalat általában nem alkalmazunk, minthogy annak előállítása viszonylag költséges és mert az az erősebben nj'ujtható fonallal szemben 90 csekély vagy semmi előnyt nem nyújt. Tény, hogy: a nagy nyúlás e poliamidfonalaknál a rugalmassági tulajdonságoknak tág határok között való megtartása folytán csupán előny. Az igénybevehetőség- 95 nek használat közben való növeléséhez hozzájárul és tartós alakváltozást megakadályoz, miként az egyéb megfelelő nyúlású más anyagokból készült abroncsnál várható volna; még pedig annál inkább, mi- 100 után e szintetikus poliamidszálaknál az alakváltozással szembeni csekély ellenállóképesség a rugalmassági határon belül ismert. A II. táblázatból azonban kitűnik, hogy 105 a szintetikus poliamidek tartós alakváltozása meghatározott értékekkel való nyújtáskor kevesebb mint egyéb anyagoké. A mintákat itt is olymódon kezeltük, mint az I. táblázatban feltüntetett értékek meg- H0 határozásánál. A tartós alakváltozást a következő képlet alapján számítottuk ki.
